Mindenki Kanári-szigetekről beszél, pedig Plinius még a canisról, azaz a kutyáról nevezte el, kutyák most is vannak, de a turisták hordják őket (a repülőn egy táskában utazott egy mopszli), aztán a canisból lett canaris, abból pedig a kanári (merthogy a kanárikereskedelem érintette a Kutya-szigeteket), szóval azzal csaltak el ide, hogy itt is van piramis, meg is néztem (Güimar, Teneriffe), szerintem ordítóan nem hagyományos piramisok (ellenkeznék Thor Heyerdahllal, persze, ha ő lennék, hajlanék egy kicsit erre), csalogattak még a La Gomera-i füttynyelvvel (de az sem nyelv, pusztán a természetes nyelv meghangosítása, hiszen pusztán hallás útján bármely nyelven elfütyüli azt, hogy Jó napot, még akkor is, ha az adott nyelvet nem ismeri), de Spanyolország legmagasabb hegyének, a Teide vulkánnak (3718 m) megmászása (persze telefericóval, hogy van ez magyarul?) emlékezetes volt (kicsit kapkodtam a levegőt), a Los Gigantos óriáshegyei közötti kanyonban való kalandtúra pedig pompás… Bár hideg az Atlanti-óceán vize, de ahol mi voltunk, nem nagyon hullámzott, minden délelőtt jó nagyokat úsztam, és ablakomból figyeltem, ahogy a Fred.Olsen (bandája) óriáskompja manőverez.

La Gomera (Kanári, nem Peru, bár….)

Teneriffe

Itt hozzászólhat!

Megosztás