Nem kérdőjelezem egy az európai „bérunió” gondolatának tisztességét: valóban, ha egy közösséghez tartozunk, ne legyen 4-5-szörös jövedelemkülönbség. Azt sem kérdőjelezem meg, hogy erről esetleg szavazni is lehet, hiszen demokrácia van. Még azt is gondolom, ha ezt beviszik a köztudatba, talán elmereng ezen néhány europolgár. De azért legyünk azzal tisztában: a bérunió nonszensz, és aligha valósulhat meg. Gondoljuk végig: a) az európai népek gazdaságai és nemzeti jövedelmei nagyon különböznek; b) a kapitalizmusban a béreket a piac szabályozza. Ugye nem gondoljuk azt, hogy egy gazdag nyugat-európai ország segíti a kelet-közép-európai bérek fölzárkóztatását? Vagy azt, hogy az EU vezetői kimondják, mostantól a minimálbér Burgasztól Rotterdamig ennyi és ennyi? Persze gondolni lehet. A központi bérszabályozás a politikai gazdaságtan és a szocializmus világa. Az aláírásgyűjtés és az esetleges népszavazás kapcsán az is eszembe jut: gazdasági kérdésekről hogyan lehet szavazni? Közgazdasági alappélda: ha az adókat népszavazáson döntenék el, megjósolható az eredmény. Állítólag az euróval (euroövezethez való csatlakozással) kapcsolatban is szerveződik aláírásgyűjtés. Amikor komoly pénzügyi szakemberek sem tudják eldönteni, hogy jó vagy rossz lenne-e nekünk az euró, akkor majd a nép eldönti. Gondolom sokan szívesen szavaznának olyan kérdésekben is, hogy hány évig éljen egy ember, vagy hogy mikortól jöjjön el a Kánaán.

Itt hozzászólhat!

Megosztás