A tudomány közösségben formálódik. Három nap „az idő szemiotikája” témájában Egerben, a 16. Semiotica Agriensis konferencián. A 24 előadás egymásba kapcsolódik, gondolatok áramolnak: Tolcsvai Nagy Gábortól Pátrovics Péteren át Pomozi Péterig: az idő mint tapasztalat, mint „kép”, mint evidencialitás; a lineáris és a cirkulális idő; az idő, ahogy mi megalkotjuk; a naptárreformok; az idő megjelenítése (óra); a múlt szegmentálása, a felejtés megakadályozása a jövőben („atompapság”)… és még ezernyi értékes téma. Az idő antropológiája címmel magam arról beszéltem, hogy az emberiség, az ember az időtlenségből jön, majd szegmentálja és szabályozza az időt („nincs időm”), s az informatika hatására mintha egy új időtlenség („széles, örök jelen”) jelenne meg. Szeretem ezeket a konferenciákat, jó előadások, nagy beszélgetések, kellemes pillanatok a Marlenka bisztróban…

Jövőre izgalmas téma jön: a titok szemiotikája. Nem tudom, hogy tudják-e: 2020-ra minden titok eltűnik. Jó lesz felkészülni rá!

Itt hozzászólhat!

Megosztás