Soha nem volt még könyvbemutatóm, most is Moritz Laci beszélt rá. Uránia, kávézó, bor, pogácsa, remek ajánlók. Temesi Ferenc szerint minden álom megtalálja az álmodóját. Az Urániát pedig megtalálta a közönség. Aczél Petra professzor öt pontban ajánlotta Az álmok nyelvét: az antropológiai nyelvészet, a szemiotika és kommunikációkutatás új területe; kapcsolat más tudományokkal; egyedi meglátás: a gondolatalakzatok fölfedezése az álomban; a mögötte rejlő stratégiai cél, és… mert rövid. Prokopp Mária professzor az álomkötetbe készült színes álmok ihlette derűs, eleven festményeket és alkotójukat, Moritz Líviát méltatta. Kiss Róbert Richárd a Körbejárt Föld kapcsán megemlítette: az első ázsiai útra ő készítette fel a szerzőt. A könyvbemutatóra 70-nél többen érkeztek, írók, tudósok, újságírók, szerkesztők, egy színházigazgató, nagy számban a Manyszi és a kutatócsoport, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának tagjai, barátok, túratársak, és az álmok vagy éppen Ázsia iránt érdeklődők. Mivel az összes könyv elfogyott, valószínűleg 2×40 dedikáció született. (Voltam én már könyvheti sátorban, nem jött akkor senki, nem is mentem soha többé olyan helyre.) A tudósító szerint: Balázs Géza a koccintás és dedikálás előtt elmondta, hogy mikor és hol ébredt rá az álmok jelentőségére és nyelvészeti kutathatóságára, valamint megrajzolta mély Ázsia-élményét, egyúttal stratégiai célját: önsajnálattól, bénító pesszimizmustól mentes, ám önértelmezésre és boldogulásra kész Magyarországot. Ehhez jól szolgál az álmok figyelése és az Ázsia-élmény. (Majdnem igaz.) – Köszönöm, hogy eljöttetek, köszönöm Nagy Zoltán/AK-MNYKNT képeit!

 

 

 

Itt hozzászólhat!