Régen leszoktam az időrabló és agyleszívó televízióról. (Már a Barátok közt…-öt sem nézem, pedig kedveltem.) Azt se tudom, hány tévécsatornánk van. Tegnap azonban a National Geographic előzetes sulykolására megnéztem a legújabb amerikai majakutatásról és -felfedezésről szóló tudományosnak és ismeretterjesztőnek mondott filmet. Elképesztő volt. Elképesztő szenzáció, hússzor hangzott el 50 perc alatt. Átírhatja Amerika, sőt a világ történelmét. Elképesztő. A kaliforniai egyetemen kidolgoztak egy Lidarnak nevezett lézeres programot, amely “benéz” az óriási guatemalai dzsungel alá, és a “kiterjesztett valóság” technológiával kiegészítve láthatóvá válnak a rejtett építmények. Elképesztő. Kiderült, hogy Tikal legalább négyszer akkora volt, mint gondoltuk. Nem 60 ezren, hanem talán 250 ezren is életek ott. Elképesztő. Kiderült, hogy a guatemalai őserdő alatt szinte mindenhol városok, piramisok, utak és persze körülötte művelt földek voltak. 65 ezer új építmény körvonalait fedezték fel, és ez csak a kezdet, mert bárhol kutatnak, mindenhol van valami. Elképesztő. Át kell írni a történelmet. – Nos, ehhez csak annyit, hogy Cortez, amikor a 16. században megjelent és leírta a tájat, azt írta, hogy a földrész a Karibi-tengertől egészen a Csendes-óceánig egyetlen óriási város. (Sok helyen olvasható.) Ennek szellemében írtam én is mindig a majákról. (Ez nem elképesztő.)  Mindezt tehát csekély 500 éve tudjuk, drága kaliforniai régész informatikusok, és a televíziózásból cirkuszt csinálók! Az persze tény, hogy csodálatos ezt műszerrel is látni. (Jövőre indul harmadik maja-expedícióm, semmi újat nem tettetek hozzá.)

Igen, a mögöttem lévő domb is építményt rejt, Lidar nélkül is tudjuk… (Guatemala, trópusi őserdőjében, Tikal mellett, 2015)

 

 

Itt hozzászólhat!