Görgey Artúr születésének 200. évfordulóján újraolvastam Illyés Gyula drámáját, mely jórészt egy Kossuth–Görgey párbeszéd (1953). Illyés megidézi a fegyverletétel előtti nap lehetséges eseményeit az aradi várban, különösen életszerű Görgey lélektani ábrázolása. “Végzetes csapás volt, hogy annyira különböztünk egymástól” (55), “Magyar átok. Hogy nem értünk soha egyet.” (79)  Hiteles az is, hogy a nagy nemzeti ügy még véletlenül sem fog meg mindenkit: Kossuth még a száműzetésben is kap levelet, hogy 48-as kárát térítse meg valakinek. – A dráma vége Olaszország, ahol az egykori tisztiszolga, Józsa meglátogatja “Kossuth apánkat”, s elmond egy történetet: Görgeynél Visegrádon szüreteltek, s október 6-a táján Görgey a szőlő “gyöngyit” kiválasztatta, s elküldette magának a “felséges uralkodónak”… Ez a sztori, anekdota leplezné le Görgeyt (ha igaz). Illyés mindenesetre így látja: egy rossz választás, és egy már tehetetlen kormányzó, “új Mohács”. (Szépirodalmi, Bp., 1973).

Itt hozzászólhat!