1894-ben Kaposvártól Felsőmocsoládig, 1906-ban Siófoktól Felsőmocsoládig épül meg a 100 km-es pálya. A somogyi völgyekben különleges vonalvezetése révén csaknem az összes falut elkerüli.

Az 1900-as évek elején egy Kapolyban nevelkedő kisfiú (későbbi Kádár János) csodálkozhat a vonatra. 1881-ben Gárdonyi Géza segédtanító Karádon, és nagyon szerelmes: “Egymást ölelve ébren álmodunk / és hallgatjuk a pásztorfurulyát. / Elnótázza az mélán, meghatón / a rejtett távol valamely zugán, / amit csak érez Karádon s Fonyón / minden szerelmes ifjú és leány.” Az 1920-as években, majd 1934-ben Kodály Zoltán népdalokat gyűjt Karádon. 1982-ben Kaposvárt születik egy karádi kisfiú, aki életének első szakaszában itt vonatozik (és gyalogol a vasúttól 3 km-re lévő Karádra). 1968. december 17-én Nagyberényben jegyzi fel Erdélyi Zsuzsanna az első archaikus népi imát. 1983-ben Nagyberényben indulnak a legendás diákújságíró táborok: Nagyberény már másodszor kerül fel a térképre.

1987-ben Törökkoppányban (vasúti megálló: Kapoly) az újságíró tábor. Rádiós dokumentumműsor készül a vasutakról. Törökkoppányban született a 2016-ban 60. életévét betöltő Szakály Sándor. Megszületik egy Törökkoppányban ihletődött munka: A törökvilág a magyar nyelvben. – A vágányok, mint minden hálózat egyszer csak összekapcsolódnak. Ekkor 2004-et írunk.

És 2018. március 31-én megvalósul egy álom: csaknem négy óra a Kaposvár–Siófok közötti Bz-mozdony szűk vezetőállásában.

Itt hozzászólhat!