Dunántúli, azon belül főleg somogyi népszokásként ismerem: fa matuzsálemekre aggatott szentképek, Mária-képek (képesfa, Mária-fa).

Ezekhez zarándokolnak az emberek, virágot visznek, imádkoznak. Mi a képesfa? Általános jellemzője, hogy egy idős fára, vagy a fa odvába, szobrot vagy szentképet helyeztek. Ezek idővel a helyi közösségek számára szakrális hellyé váltak. A szokás (az archaikus népi imákhoz hasonlóan) talán ősi, pogány eredetű, de beépült a keresztény népi hitéletbe.  A képes fa egyben természeti és vallási hagyomány, a természet és ember szoros harmóniáját mutatja. Az idős fa matuzsálemekre helyezett szentképek, faragott alkotások különleges, ritka látványosságok túráink során. A “képes fák” léte, olyan eleme nemzeti kultúránknak, ami méltán érdemes megkülönböztetett figyelemre. Egyedülálló abban a tekintetben, hogy egy-egy önmagában is jelentős tájképi és természeti értékkel bíró faóriást, a néphagyomány szakrális jelentőséggel is felruház. A következő helyeken tudunk képesfákról: Libickozma, Kapoly, Somogyvár, Ságvár, Lentiszombathely, Tüskevár, Isaszeg, Mátraháza-Recsk, Nagymaros, Malomvölgyi patak völgye, Gánt, Kóspallag, Márianosztra, Telki, Budakeszi.

Képek: Kapolyi képesfa

Itt hozzászólhat!