„Május 14-én a Kecskeméti Vadaskertben egy kisfiú a tiltás ellenére benyúlt a vemhes Zarához, aki ösztönösen beleharapott a fiú kezébe. A kisfiú valószínűleg a rémülettől földhöz csapta a szurikátát. Zara és utódai azonnal elpusztultak.” A vadaskert vezetője aki maga nevelte a kis állatot, szomorú bejegyzését ezzel zárja: „Hogy kinek a hibája? Azzal, hogy a mai fiatalság egyre kevésbé tiszteli a természetet, az életet, vagy hogy a kísérő tanárok egyre kevésbé tudnak odafigyelni a rájuk bízott diákokra, vagy hogy a szülőknek a nagy hajtásban egyre kevesebb idejük marad egy-egy beszélgetésre, ahol felhívják a figyelmüket gyermekeiknek az egymás, és a természet iránti tiszteletre…” – Lenne több tanulság. Egyszer, a veszprémi és debreceni állatkert között feleútban nálam időztek szurikáták, gondozójuk nálam állt meg, akkor hallottam róluk először. Jártam a kecskeméti vadasparkban, jó emlékeket őrzök. Igaz, van egy mély előítéletem: alapvetően nem szeretem az állatkerteket (szabadon kellene engedni az állatokat), de elfogadom, hogy kellenek. De vajon miért nem őrizték jobban a kis állatot? Miért tudta megfogni (az állítólag 11 éves) gyerek? S ha már megfogta és földhöz vágta, akkor ennyi? A vadaspark vezetője utal a szülőkre. Bizony megáll a szülők felelőssége. Olyannyira, hogy Amerikában már gyerekek indítanak pert a szüleik ellen elhibázott nevelésük miatt. (Ez természetesen nettó ostobaság, de már vannak ügyvédek, akiknek tetszik ez az ötlet, ne féljünk, ez biztosan begyűrűzik.) Reggel rádiót hallgattam, két sláger között a röhigcsélős műsorvezetők ezt a hírt is beolvasták, s jól megmondták a magunkét: a pedagógus a hibás. (Hát ők is nettó ostobák, persze mit várjunk el egy kereskedelmi rádió felületes műsorvezetőitől, akik mintaként szolgálnak sokak számára.) Miért lenne a pedagógus a hibás? Azért, mert elviszi a gyerekeket a vadasparkba? (És mi lesz, ha ilyen esetek hatására nem viszik el többé a gyerekeket kirándulni a pedagógusok? Egyáltalán nem kötelezhetők ilyesmire.) Jól jegyezzék meg a bűnbak-keresők: A pedagógusok hozott anyagból dolgoznak. A gyerek személyiségének legfontosabb vonásai az első hat évben kialakulnak. A pedagógus csak utána következik. Mély megindultságom oda: az állat és ember közötti megbomlott kapcsolat éktelen durva példája, a szurikáta földhöz vágása. Az ember sárkányfog-vetemény. Nincsen remény. Nincsen remény.

Itt hozzászólhat!

Megosztás