Az elmúlt hetet végig vidéken, táborokban töltöttem. Hétfőn az újjáélesztett Békés-tarhosi zenei napok mellett létrejött Szép magyar beszéd-táborba voltam hivatalos. Békés-Tarhosról olvastam már korábban Gulyás György Bűneim… bűneim? című vallomásos dokumentumkönyvét az 1947-ben felavatott ének-zenei líceumról és tanítóképzőről, amelyet hittel-erővel építettek fel, s 1954-ben egy váratlan mozdulattal bezárattak. Az iskola akár rendezvényközpont címén való újjáélesztésének része ez a tábor. Előadásomat a békési könyvtárban tartottam, majd az egész estét Békési Zoltán meghívására az egykori békési zsinagógában berendezett bemutató pálinkafőzdében töltöttem… – Tudatosan kacskaringós utakon, kerülve a főutakat egynapi autózással érkeztem meg a Vásárosnamény melletti Aranyosapátiba, ahol a Falvak Kultúrájáért alapítvány táborában huszonöt határon túli és inneni iskolásnak beszéltem a magyar nyelvről. Az alkonyatban a magyar kultúra nagyjainak állított fejfáknál gondolkodtam el azon, hogy közülük milyen sokat ismertem… – Szerdán pedig már az 5. nyelvésztábort nyitottuk meg Sátoraljaújhelyen: vasárnapig csaknem 30 előadás, ott voltak a magyar nyelvtudomány vezető egyéniségei, s mód nyílt nagy beszélgetésekre, tervezgetésekre.

Itt hozzászólhat!