Ha „kincses Kolozsvár”, akkor „boldog Várad”. Állandó jelzős szerkezet a középkori latin felix civitas megnevezés nyomán. A 15. században Várad a reneszánsz egyik központja volt, és elnyerte a „felix civitas” (boldog város) jelzőt. A boldog jelző korábbi: Felix, ave, Varadinum, cuius augens fama signum resonet per saecula. (Regis regum civis ave/Himnusz Szent László királyról, 1192 körül). A boldog jelző ráragadt a városra. Farkas Antal Váradi promenád című versében: „Óh boldog — mint jómagam — Várad, / a restiből tormás virsli illata száll, / kedves, arról szó sem lehet, hogy gyalogosan… / Megyünk a Grünfeld Herman konfortábliján.” A Szent László napokon Boldog Várad – Mátyás király muzsikusai címmel régizene-koncertet is szerepelt a műsorban. Hallottam így is: Nagyvárad, a boldog város. (Váradi szólásokról írtam ma.)
