A Rajk-per egyik – apámmal egy évben született, szombathelyi származású – mellékvádlottjának története. A hit elvesztése. A szocializmusba vetett remény elvesztése. Tárgyilagos, nem önigazoló. Erős polgári alap, véletlen hős. És pont őket tisztíttatta el a Rákosi rendszer, nekik nem maradt levegő. Szász Béla regénye: a szocializmus vezető, és a szocializmus kivezető út. A magyar kiadással megvárták Kádár halálát. Mert a Kádár-rendszerben újrakezdődött minden. De ezt Szász Béla már kintről nézte. Anyámék gyakran emlegették a felvidéki származású koncepciós ügyeket vezető főügyész nevét. Ismerték. A bűnösök itt sem lakoltak meg, mint ahogy Kambodzsában sem. – Talán egyfajta tanulság lehet: ha az ember nem bele a játszmákba, lehet, hogy rövid távon rosszabb, de hosszabb távon (talán!) túléli. Vagy ha nem, akkor az emléke marad a tiszta. Persze könnyű innen okoskodni. „A pincében nincsenek hősök”, hogy ki is mondta? Az Andrássy út 60-ban zsarlattak (117) – credo, quia absurdum est – hiszem, mert hihetetlen (227) – Jómagam utolsóként kiáltottam a mikrofonba: „Nem felejtünk!” (343). (Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Egy műper nélkül. Zinner Tibor utószavával. Európa, Bp., 1989. 432 oldal)
Itt hozzászólhat!
