Gyakran gondolok a jövőre, ami már nem az én jövőm lesz. Azt hittük, hogy az informatikával minden egyszerűsödik. És minden bonyolultabb lett. Egy technológia, amely alkalmas lenne az egyszerűsítésre, de az ember nem hagyja. Régen egy színházjegy egy pár centis papír volt. Ma kinyomtatva: A4. A vasúti jegy is egy apró papír volt. Kinyomtatva két db. A4-es oldal. Pofon a környezetvédelemnek. – Vásároljunk neten. Ám annyi az átverés, hogy a netes vásárlás biztonságosan ma így néz ki: kiválasztod az árut, megnézed a céget, ellenőrzöd a cégek listáján, hogy valóban létező és korrekt cég-e, nem az alapkártyádat használod, hanem kizárólag az erre való kártyát, limitet állítasz be, ezután akár már fizethetsz is. Igen, és ezalatt szépen elsétálhattál volna a boltba is, megszemlélhetted volna az árut, és biztonságosan fizethettél is volna. – Kezeld a pénzügyeidet az interneten: felhasználónév, számlaszám, titkos kód, biztonsági kód, plusz biztonsági kód, limit, limitátállítás, ellenőrzés, újabb biztonsági kód, s ha minden rendben, akkor talán át is megy az utalás. Ha nem, akkor, kezdheted elölről. Nem baj, hogy nem az én jövőm.

Itt hozzászólhat!