Az expedíció célja a civilizációtól legtávolabb lévő, csak gyalog megközelíthető egykori legnagyobb maja város, El Mirador volt. A legközelebbi lakóhely gyalog kb. 35 km-re fekszik. De hogyan képzeljük el az ezer éve magára hagyott, dzsungel mélyén megbúvó egykori várost?

A rekonstrukció, a makett szabályos talapzatokat, mértanilag (és állítólag csillagászatilag) egymáshoz illeszkedő épületeket mutat: különböző nagyságú, vörös szinű piramist, akropoliszt, sokféle emelvényt, utat (sétányt), plázát (teret), lépcsőt. Szinte minden egykori maja várost ilyen stílusban ábrázolnak. Mi látható ebből a valóságban? Semmi.

Nem egészen semmi, mert kb. ez látható: erdővel sűrűn benőtt terület, de szinte mindenhol kiemelkedések (alakzatok). A feltárás csak nagyon kevés építményt érint: feltáró árkok persze sokfelé vannak, de a terület túlnyomó része feltáratlan. A régészek (és segítőik) csak az esős évszakban dolgoznak (májustól novemberig), mert a területen nincs víz, s ennyi ember vízzel való ellátása lehetetlen. Mi a száraz, téli időszakban voltunk ott, egyetlen munkást sem láttunk, a feltárás, rekonstruálás alatt lévő részleteket vastag fekete fóliával borították.

El Miradorban van a legnagyobb maja piramis, a La Danta. Három nagy részből áll, ebből az alsó rész szinte teljesen föld alatt van, de a többi is csak félig-meddig kibontva. A La Danta 77 méter magas. A csodálatosan helyreállított tikali piramis (Temple IV.), a maja kultúra szimbóluma 65 m (később lesz erről is szó), a legtöbb yucatani luxusturista által is látogatott Chichen Itza piramisa 24 m, Palenque feliratok temploma (erről is lesz még szó) 22,8 m.

Expedíciónk román tagja, Bogdan megmutatja, hogy a piramis tetején hogyan zajlott az emberáldozat. Így fektették fel az áldozatot, megkötözték, és vágták ki a szívét… Vagy legalábbis így gondolják a történészek, régészek.

Ezeket a csodálatos frízeket 10 éve találták meg El Miradorban. Több helyen is bukkantak efféle, nagyon puha mészkőből készült rajzolatokra (a rekonstrukció mintha gipsz, vagy gipszszerű anyagból lenne, rendkívül porlékony). Ezek a frízek az egész maja kultúra legnagyobb és legszebb alkotásai. Csoda, hogy ezer év alatt megmaradtak, nem porladtak el, hiszen ha ma kicsit megdörzsöljük őket, rögtön porlanak. A régészek leginkább ezeket restaurálják a ponyvák alatt, s a legtöbb fölé védőtető kerül. Ahol a védőtetőről mégis befolyik a víz, ott a fehér felület zöldülni kezd. Szerintem nem bírnak ki még egyszer ezer évet. Igaz, lehet, hogy a mi kultúránk se.

“Este a piramis tetején, emlékszel kicsikém…” Ezt dúdoltam, igaz a kép még délután készült, akkor is, és persze este naplementekor órákig merengtem a maja civilizáción, és annak eltűnésén. Grandiózus látványért nem érdemes El Miradorba gyalogolni (nem is mennek sokan, hála Istennek), de elgondolkodni nagyon is.

Fényképalbum az El Mirador-expedícióról a Facebook-oldalamon: https://www.facebook.com/geza.balazs

 

Itt hozzászólhat!