Mért nem adnak magyar nyelvtant? Azt tanulnám. (Eliz kisasszony) – Nem adnám száz forintért, hogy semmim sincs (paradox mondás) – Az ember akkor a legboldogabb, mikor legkevesebbel beéri – föltette magában, hogy sztoikus lesz, semmivel sem fog törődni; a világot úgysem lehet megjavítani – Az apa haragja méz és balzsam a sors haragjához képes, s te elébb érezted ezt, mint amazt – És ha az élők el akarnák hagyni ezt a hazát, a halottak visszatartanák őket! – nem olyan könnyű elmúlni, mint meghalni – És ez a hant az, mely nem ereszt bennünket odább. Ez a göröngy tart bennünket idekötve, mely halottunkat takarja; ez a göröngy avatja fel a földet, melyet eddig csak tapodtunk, hazánkká, melyet térdelésünk szentel. Ez a göröngy magyaráz meg mindent, aki még ezt nem értette (298) – Nagy tanulmány egy alvó ember arca; minden vonás megtér akkor a maga eredeti kifejezésébe; az alvó arc nem tud tettetést – Kiteremti az Isten, kinek mire szüksége van; nem hal meg Magyarországon éhen senki, csak a két tenyerét ne sajnálja (331) – A politikai légkör cudar, a közélet szomorú; boldogság van ilyenkor ott, ahol egy édes női szellem mindent megaranyozó bűvköre kis világot képez a nagy világban, s feledteti, hogy micsoda szerencsétlen planétán élünk. Sok szép van az életben, amiről még nem írtak vezércikkeket… Lehetséges-e, hogy egyetlenegy angyal magával hozza le az égből az egész mennyországot? (360) – Az embernek, hiába, élni kell! Ez a mai kor jelszava. (Corinna). (Szépirodalmi, Bp., 1987. 417 old.) Harmadszor olvastam: most is megfogott a fondorlatos cselekmény, a bölcsesség, a jóakarat és a szeretet.

Itt hozzászólhat!