Jóindulatú és együttműködő ember vagyok. Nyíltan és érdeklődéssel fordulok minden ötlet, gondolat, ember felé. Már kiskoromban is néha kinevettek érte. De megmaradtam ilyennek. Életemben talán háromszor-négyszer éltek vissza vele. Mint most. Az egyik mozgalom, párt képviselője megkért, hogy értelmiségi fórumukon tartsak előadást a magyar nyelvről. Ez a szakmám, miért ne. Hangsúlyoztam, hogy pártpolitikai eseményen nem veszek részt; a magyar nyelv mindenkié. Azután megjelentek a hirdetések, plakátok, hogy én az adott mozgalom, párt “holdudvara” vagyok. Szóltam nekik, hogy előadásról volt szó, nem holdudvarról. Nem tudnak mit tenni, nem tudják levenni a hirdetést. És ez így megy napok óta. Lemondtam az előadást. És megy tovább a hirdetés. És talán sokan elmennek egy előadásra, amelyen én nem leszek ott. Tudok annyit a kampánykommunikációról, hogy itt már nem a magyar nyelvről van szó, hanem arról, hogy egy ismert ember nevével szavazóbázist akarnak növelni. Aljas dolog. És annyit is tudok, hogy én most – azonkívül, hogy nem tartom meg az előadást – semmit se tehetek. Jól megégettem magam, mert jóindulatú, együttműködő, az emberek iránt bizalmat tápláló ember vagyok. Mostantól legyek gyanakvó, bizalmatlan? Mindegy, most már ilyen maradok. Legföljebb még egyszer-kétszer palira vesznek.

Itt hozzászólhat!