Szervusz Idegen! Mire jók ezek a regisztrációk a vendégkönyvekben, nem tudom, Géza, de El Miradornál vettem a fáradságot, hogy végiglapozzam, hány magyart találok benne.  Az „utolsók” ti voltatok I. 19-én. Aztán senki három hónapon át. Gondoltam, megosztom ezt az érdekességet… (…)  Köszönöm, meg is néztem az oldalt. Az oldalt látva nagy örömmel láttam a személyi egybeesést is, ami felmerült bennem a látogató-listát látva is, hiszen két rádióműsor van, amit ha csak tehetem, a mediaklikk-en gyakran meghallgatok. Az egyik a – korábban Tetten ért szavak, újabban – Édes anyanyelvünk. Nem csak tanulságos, színes, tömör és mégis kompakt, de igazán lendületes, felüdítő műsor. Gratulálok! Most már nem csak Deme Lászlóval és Grétsy Lászlóval van közös történetem…  (…) Szinte véletlenül keveredtem oda. Háromhónapos hátizsákos dél- és közép-amerikai túrám utolsó előtti célpontja volt Tikal. A természeti csodákon kívül engem is nagyon vonzanak a történelmi helyek és letűnt korok építészeti emlékei, misztikus helyek, ahol a kövekből érzem a történelmet… Ott volt a listán El Mirador, amit a térkép a dzsungel közepén mutatott. Google-on is rákerestem, akkor láttam, hogy oda el kell mennem. Tikalba érve tudtam meg, hogy az 4-5 nap, amire viszont nem volt mar időm a hazautazásig. Gondoltam, majd legközelebb. Aztán másnap reggel jelentkeztek az egyik irodától, ahol érdeklődtem, hogy a repülős csoportból valakit baleset ért, így lett egy hely, egyben a lehetőség számomra, higy mégis ezúttal láthassam. Másfél óra múlva már ott is voltam a benőtt romoknál. A „dzsungeltúra” része így kimaradt, de előző hónapokban heteket töltöttem az esőerdőkben. (…) Helikopterrel jutottunk oda. A helyet látva megértettem, hogy az 5 fős (+pilóta) helikopter tud ott leszállni, ráadásul az 5 főből 1 az idegenvezető. De nem is baj, hogy nem tömegesedik a hely! Egész más a hangulata így, hogy csak nüansznyi részletek vannak feltárva, s hogy távol van a civilizációtól, mintha turisták ezrei vonulnánk ott is. $300 volt az út (idegenvezetővel, ebéddel, transzferrel a szállás és a reptér között). Majdnem duplája az 6 naposnak, de csak 2 napom volt, ami miatt nem volt alternatíva a gyalogos út számomra. Márciusban 3 hetet voltam Kolumbiában. Kolumbia az egyik dél-amerikai ország, ahova mindenképp vissza szeretnék menni. Kipróbáltad Kolumbiában az „ajavaszkát” (ayahuasca)? Letícia közelében, a perui-brazíliai határ felé a dzsungelben lehet beszerezni a sámánoktól. Gy.-i vagyok. Pártunk és kormányunk „jóvoltából” most külföldön próbálok szerencsét, az USA-ban kezdtem újra a nulláról szakmai pályafutásomat minden korábbi eredményt sutba dobva. Már most úgy látom, hogy jól döntöttem és megérte az áldozatokat meghoznom ehhez. Tervem szerint augusztusban látogatok haza. Ha Magyarországon vagy augusztus közepén, akkor szívesen felkereslek a könyvért is. Örülök, hogy te is sokat túrázol! Ép testben ép lélek. A túrázás az egyik legjobb stresszoldó is, meg a legjobb módja megismerni a világot. Nekem a leghosszabb túráim a caminók voltak (Camino Principal, Camino Portugese stb.) Ott jön rá az ember, hogy gyakran nem a célba érés a legfontosabb, hanem maga az út… A következő utadig is a legjobbakat!

Itt hozzászólhat!