Napló

balazsge on július 3rd, 2022

Van egy “magyar hely” a nagyváradi egyetem mellett, B-épületnek nevezik, jó a sör, bár zsíroskenyér nincs, államvizsga utáni levezető. Másnap Nagyváradról Kisváradra (azaz Kisvárdára), van a két név között kapcsolat, Minya Károly Színház és nyelv című könyvének bemutatójára. Késő este Tolsztoj Az élő holttest című drámája a színházi fesztiválon (Aradi Kamaraszínház, Szegedi Pinceszínház, rendező: Tapasztó […]

Olvassa tovább: Sűrű napok, fesztiválok

balazsge on június 26th, 2022

Egyre közelebb a vadállatok, medve a Bükkben, no meg más is, ez meg itt a pilisi Vadálló-kövek, no meg Prédikálószék, de most nem prédikálok, Dobogókőn vadétel: erdeigombás őzpörkölt, hogyan kell ezt jelölni a közösségi hálón: erdő + gomba + őz vagy szarvas + valamint pörkölt, egészen egyszerű, de ma ez a szokás. Mondjuk 36 fokos […]

Olvassa tovább: Vadálló

balazsge on június 25th, 2022

Persze inkább: A Vadnyugat lánya (The Girl of the Golden West). A dallamvilág, a történetmesélés emlékeztet kicsit a Bohéméletre, Mimi helyett itt: Minnie; és persze kicsit jobb a vég. Legjobban a kettős áriák és a végén a kórus tetszik. A felújított Operaházban mindenki fotózkodik. (Ma.) Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Puccini: A Nyugat lánya

balazsge on június 24th, 2022

“Nemrég az ATV műsorában szerepeltem, ahol a téma az volt, hogy bérszínvonal tekintetében mikor éri Magyarország utol Ausztriát. Sok kritikát kaptam liberálisoktól azért, mert azt az állítást fogalmaztam meg, hogy Nyugat-Európa nem azért gazdagabb, mert jobban szervezik a társadalmukat, vagy, mert morálisan magasabb rendűek, hanem mert kedvezményezettjei egy olyan globális rendszernek, amely a keleten és […]

Olvassa tovább: Nem biztos, hogy mindenben utol kellene érni Ausztriát

balazsge on június 22nd, 2022

Az Örkény Színház Örkény, nem Tömörkény (!) írásaiból összeállított szatirikus önéletrajza: a születéstől a végrendeletig. 2 óra anekdotákra kihegyezett élettörténet, bárkivel megtörténhetett és megtörténhet (lásd még: Pisti a vérzivatarban vagy akár a Tóték), a véletlenek összerakta, zilálta sors, lehetett volna rosszabb is. A lényeg, hogy elmesélhető, felülről, kívülről nézhető. Egyébként van nekem is egy Örkény-történetem. […]

Olvassa tovább: Azt meséld el, Pista

balazsge on június 21st, 2022

Olvasom: “A minap Bereményi Géza szólt valahol arról, hogy véleménye szerint az ukrajnai háborúval lezárult a második világháború óta tartó korszak. Ez tulajdonképpen ZÁRVÁNY volt a történelemben, és most visszaáll a történelem szokásos menete. Amikor erről beszélgettek írótársával, Spiró Györggyel, a következő kijelentést tette: Szép korszakban éltünk, Géza…” S hogy én ezt hányszor elmondtam. Hogy […]

Olvassa tovább: Szép korszakban éltünk, Géza

balazsge on június 21st, 2022

Régi vágyam volt megismerni a Veszprém–Győr közötti vasutat, népszerű nevén a Cuha-völgyi vasutat. Erre nemrég sor került Mimikével, a nővéremmel. A régi utazások emléke. Amikor a család fölkerekedett, nyaralni mentünk Balatonra, Mátrafüredre, a SZOT- vagy akadémiai üdülőbe, a vasútállomásra kijött elénk egy kétkerekű alkalmatossággal a gondnok, és kiabálta: Kakadémia! Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Mimikével a Cuha-vasúton

balazsge on június 20th, 2022

2002-ben hívott meg Kőhalmi Ferenc a Bolyai Önképző Műhelybe, ezek szerint a 20. évet zártam most. Nyáron is lesznek programok, például Tisza-túra, az évnyitó pedig szeptember 16-án Zamárdiban: Valósághajlítás, összeesküvés-elméletek címmel. Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Bolyai évzáró

balazsge on június 11th, 2022

Lehetsz te absztinens, mégis megigéz a „pálinkás”-könyvével tudós Balázs Géza.   Sok-sok gyümölcsfőzet édes anyaGnyelve oldódik fel benne, s kortyolva, lenyelve sem lesz  e kiadvány „üres hasbeszélő”, hanem ízes, tüzes eredeti, élő nyelv, amelynek van jó aromája, íze. Anyaga nem indiánok tüzes vize, mert benne nem sziú, dakota vagy inka, hanem magyar nyelven „beszél” a […]

Olvassa tovább: Non in vino… Szilvási Csaba verse

balazsge on június 11th, 2022

George Orwell nyomán írja Chomsky: (bizonyos gondolkodásmód, s aktualizálva, bizonyos, tudományos érvelésmód) “olyasfajta maszturbációs fantáziáláshoz hasonlít, amelyben a tények világa aligha számít…” Ezt idézi Alan Sokal és Jean Bricmont Intellektuális imposztorok című könyvében (2008: 344), amelyben a posztmodern gondolkodás, az ismeretelméleti, kognitív és kulturális relativizmus, a “ködös korszellem” megszállottjait leplezik le (a korábbi Sokal-affér nyomán, […]

Olvassa tovább: Tudományháború: intellektuális imposztorok