November 1-jén, amolyan születésnapi kedvtelésként ismét körbevonatoztam Somogy megyét. Indulás reggel 5.10-kor Kaposvárról a most kétkocsis Bzmot-tal a 100 kilométeres – négyórás menetidős – útra Siófokra.
A pénztáros furcsán néz: van gyorsabb megoldás is (tudom, Fonyódon át). De én szeretem ezt a lassú járatot, a somogyi lankák között, zötyögve és dobálózva a vágányokon. Kapolyig teljesen egyedül vagyunk. Tabon felszáll négy utas. Egy éve a „vezetőállásban” élveztem ezt az utat; most utasként. A kalauz is furcsán néz: gyanús, aki szombat hajnalban négy órát vonatozik passzióból. Siófokon megisszuk életünk legrosszabb kávéját (ettem volna egy rántottát, de minden zárva volt). A felújított vonalon, vadonatúj vonattal mentünk tovább Fonyódig. Mellettünk nyugdíjas házaspár beszélget: Ugye megmondtam, hogy mennyivel jobb a vonat? Fonyódról pedig az ugyancsak felújított pályán vitt vissza a vonat Kaposvárra.
