A Rádió Nyelvi Bizottsága 1976-ban alakult. A bizottság elméleti, elvi és gyakorlati elemző munkát végez a rádió nyelvével kapcsolatban. (A megszólaláshoz szükséges mikrofonengedélyeket a Mikrofonbizottság adja ki.) A bizottság munkáját korábban elnöki utasítások, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat alapján végzi. Háromévenként beszámol a rádió nyelvi állapotáról. A bizottság elnökei: Kiss Kálmán (1976–2001), Balázs Géza (2001– ). Tagjai 2007-től: dr. Aczél Petra egyetemi docens (EKF, PPKE, Corvinus Egyetem), dr. Bódi Zoltán főiskolai tanár (KJF), dr. Bóna Judit egyetemi adjunktus (ELTE), dr. Gósy Mária osztályvezető, egyetemi tanár (MTA, ELTE), dr. Markó Alexandra egyetemi adjunktus (ELTE), dr. Zimányi Árpád főiskolai tanár, dékánhelyettes (EKF). Az elmúlt 35 évben a Nyelvi Bizottság műhelyében a hazai médiapiacon egyedülálló tudományos és a gyakorlatba átvihető tapasztalat halmozódott fel. 1. Követelményminimum, mérési-osztályozási szempontok. A bizottság az MTA bevonásával kidolgozta a médiabeli megszólalás nyelvi feltételrendszerét (az ún. követelményminimumot), amely részletesen felsorolja, mérhetővé teszi a megszólalási feltételeket (fő szempontok: orgánum, hangképzés, a hangoztatás értelemtükröző eszközei, stílus-illőség, beszélői rutin – összkép). Ezt a feltételrendszert veszi alapul a mikrofonbizottság a megszólalók vizsgaanyagának mérésénél. 2. Médianyelvi elemzési szempontok. A bizottság Balázs Géza: A médiaelemzés nyelvi szempontból című tanulmánya/szempontrendszere alapján elemzi a rádió egyes műsorait. Az ülések előre meghatározott munkaterv szerint havonta egyszer vannak, minden ülésre írásos elemzés, előterjesztés készül, az ülések tapasztalatait emlékeztető formájában a rádió munkatársai megkapják. Az elmúlt években 200-250 témát tárgyalt. Készültek műsor-, műfaj- és nyelvijelenség-elemzések. Ez utóbbiba tartozik a médiában sok kiejtési bizonytalanságot okozó idegen szavak és betűszók problémája. A bizottság gyakorlati tanácsadót készített ezzel kapcsolatban: Az idegen szavak és betűszók ejtése. Irányelvek az idegen szavak kiejtéséhez. Ugyancsak készített egy összeállítást a legújabb szövegfonetikai, médianyelvi kutatásokról, amelyeknek tapasztalatait a rádiósok felhasználhatják. 3. A bizottság a vidéki, helyi rádiókkal is foglalkozik: a rádió körzeti stúdióinak nyelvi állapotát is elemzi, ezek az elemzések kötetben is megjelentek (Fábián Pál: A körzeti stúdiókról). 4. A bizottság 1976-tól 21 kiadványt jelentetett meg. Ezek egy része a műsorelemzéseket tartalmazza, mások elméleti alapvetések a közszolgálati média, rádió nyelvéről. (MR NYB)

Itt hozzászólhat!