Ötéves a partiumi szabadegyetem, több egyetem, egyesület összefogásában Csonka-Bihar vármegye székhelyén, Berettyóújfaluban. Ahogy elmélyülünk a táj földrajzának, történelmének, irodalmának, nyelvének tanulmányozásában – úgy nyílik meg a hagyomány végtelensége és jelenvalósága. Bihar vármegye egykor Magyarország középpontjában feküdt. Gondolatok az idei találkozóról:
A Berettyóújfalu melletti egykori Herpály nevének eredete valószínűleg: Érpály – a latin néma h-t tüntette föl az oklevél írója. (A. Molnár Ferenc)
Derecskével és Biharkeresztessel versenyzett Berettyóújfalu Csonka-Bihar vármegye székhelyéért, végülis egy falu, Berettyóújfalu lett vármegyeszékhely… (Bagdi László)
Bihar vármegye az egykori Magyarország közepe, címerében a hegy, síkság és víz jelenik meg. (Kolozsvári István), Szervezni is kell a hagyományt. (Kolozsvári István)
Möglépött, mint Dugonics… Egy szegedi szólás a szoborátírásról – és most nagyon aktuálissá kezd válni. (Balázs Géza)
A nyári egyetem a javak cseréje. (Vajda Mária), Miért szerepel Kaba olyan sokszor a szólásokban? A vasút miatt. (Vajda Mária)
Miért lettem néprajzos? Mert a néprajzot nem lehet megváltoztatni, mint a történelmet. (N)
Egy tudattalan mátrix szerint boldog volt Magyarország Szent László korában, de a rendszerváltáskor is. (Dénes László)
A 2010-es évektől új szimbólumrendszere alakul a trianoni emlékezetnek. (Molnár Zsolt)
A Trianonról való beszéd a két világháború között. (Blankó Miklós)
A Szülőföldünk című rádióműsor titkos üzenetei. (Cservenka Judit)
A koronavírus miatti iskolabezárás alatt az alsós gyerekek teljesítménye nem romlott, mert általában addig terjed a szülők ismerete. (Tuba Márta)
A hallgatói érdekképviselet feladata, hogy kiálljon a határon túli hallgatótársak anyanyelvi jogaiért is. (Menyhárt Barbara)
Hol van a rádióhallgató? Hol van az olvasó? Hol van a könyvtárlátogató? (Többen)
Tudatos mítoszteremtés Kötegyánban – kopjafás szent liget. (Martyin-Szőke Tünde)
János vitéz vándorútja térképre vetítve egy pentagrammát alkot. (Varkucs Róbert)
A vörösiszap- katasztrófa devecseri emlékezete, az „aranyiszap” története. (M. Mester Katalin)
A Himnusz jogi környezete. (Tomszer Miklós)
Itt hozzászólhat!
