Kőbányára hívtak, egykori általános iskolai élővilág- és orosztanárnőm nyugdíjasünnepségére. Több, mint negyven éve nem találkoztunk. Kiöltöztem. Villamossal mentem. Már nem a 13-as, hanem a 3-as. Valamikor naponta jártam erre. Itt születtem. A Pataky, most már Kőrösi Csoma Sándor művelődési ház ajtajában egykori általános iskolai tanárnőm lánya várt. Édesanyja, aki a betűvetést tanította nekem, 90 fölött jár. Meghatódtam. Neki köszönhetem, hogy be tudtam fogadni a Világot: a múltat, a jelen egész Földet és… Egyes betűk eleinte nehezen mentek. De ő nem volt türelmetlen. Ma pedig már mennyi betűvel szaporítottam (hiába) szeretett világunkat. Most is ezt teszem. Ajándékba kaptam a Kőbányai kalendárium két kötetét. Még az éjjel elolvastam a helytörténeti írásokat. Az Előd utcai szánkódomb (Pupu). A katonai gyakorlótér, ahol az első repülőterünk volt (de sokat játszottam ott). A kőbányai téglagyárak. A Nepcsi (Népliget). A Rotyi (Rottenbiller park). A Kövi (kőbányai világos, illetve villámgyors). A balatonmáriafürdői gimis tábor (mesélhetnék róla…). Vagonerek Maradékországban. A Makk hetes (4.60-as sör). A Lefkovics (fagylaltos). Királyvágány. Csősztorony. Dréher-sörgyár, konzervgyár (első bejelentett munkahelyem). Conti-kápolna: Pest első búcsújáróhelye. Szőlőfürtös feszület. Pest első gyalogos aluljárója a köztemetőnél. Lechner Ödön: Szent László templom és gimnázium (a legszebb éveim). Keresztúri úti házunktól nem messze 13. századi korpusz került elő. Kőbánya mozi (ma ATV), melynek színpadán többször is szerepeltem… Itt születtem, és minden valószínűség szerint itt fogok örök nyugovóra térni.
Itt hozzászólhat!
okt
21
