Tömör leírás, erős képek, a diktatúra árnyékában a kegyetlennek mondott (felnőtt) valóságig sodródó játék. (Bolyais tanítványaimnak:)

Ilyen volt: Van erre parancsuk? Nem kell itt minden aprósághoz parancs. Május elsejei felvonulás. Transzparensverseny. Haza védelme verseny. Békesarok. Szúrós gyapjúszövet nadrág. Rátmadni a másik utcaiakra. Vércsatorna. Akit két vállra fektettek, annak a csata végéig úgy kellett maradni. Jár az ujjaim között a kés. Egy háborsúdi miatt leégett a blokk mögött a búzamező. A nagykövet elvtárshoz. Megfogta a fehér király előtt álló parasztot… a fehér király figurájának az arca meg épp olyan volt, mint a nagyköveté. Mi történt a polgárháború alatt (?). Istensegíjjen. Szövérfi bácsi banánt eszik. Déligyümölcsosztás. Visszaadhatják a villanyt. Épül az ország – dokumentumfilm. Fehér elefántcsont király. Május elsejei flekkenezések. Jegyre adták a benzint. Bemikrofonozott pulpitus. Főelvtárs. A rabszállító után.

Tréfából azt hazudták nekem, hogy ő az apám, és csak azért nem ismerem meg egyből, mert elvitte az arcát a fekete himlő, és én majdnem el is hittem, mert nagyon vártam haza édesapámat a munkatáborból, a Duna-csatornától… Próbáljak meg ezzel a régi arccal rágondolni.

Jálézár, kalorifer, csorgó, rozsdáztak, meg voltam csömörölve az édességtől, sántiéren dolgozom, blokkunk mögött, menj a brantba (mondtam), ostáblázni, heteskedjek, fogózni, felsapkázza, pénzezhetünk, Haza védelme verseny, nem egy napon húztunk gatyát, kidugaszolta a demizsont, kollektívesek, kariokámat, pálinkás puliszka, nagyságos doamna jöjjön ki, nyösszen egyet.

Menjek el, hagyjam el a hazámat.

Nem kellett volna mégse eljöjjek ebbe a csatába.

(Dragomán György: A fehér király. Magvető, Bp., 2017. 256 old.)

Itt hozzászólhat!

Megosztás