A húsvét utáni ötvenedik nap: pünkösd vasárnapja, főünnep. „A kereszténység a Szentlélek alászállásának ünnepeként tiszteli” írja a Magyar néprajz VII. (1990: 410). A pünkösdhétfő egyházi ünnep, amely közvetlenül követi a húsvéti ünnepkört. „A liturgiában karácsony és húsvét másnapjának mintájára megült, nem parancsolt ünnep volt”, sokáig egyszerű hétköznap. (Magyar Katolikus Lexikon, http://lexikon.katolikus.hu/P/p%C3%BCnk%C3%B6sdh%C3%A9tf%C5%91.html). Pünkösdszombatról nincs említés a lexikonban.

A sajtóban azonban olvasunk ilyesféléket:

Akkor tehát van pünkösdszombat, vagy nincs? Lehet, hogy csak sajtónyelvi neologizmus? Püspökszombat megnevezésre a hagyományos néprajzi irodalomban (Bálint Sándornál, Dömötör Teklánál) nem találtunk, ám Csíksomlyó kapcsán emlegetik (ki tudja, mióta).

Bár a megnevezés gyökerére nem akadtam, annyi elmondható, hogy kiemelkedő vallási ünnepeinknek van előestje, úgy mondjuk vigíliája. Karácsony vigíliája (december 24.), húsvét vigíliája (nagyszombat), és van említés pünkösd vigíliájára is, ami értelemszerűen pünkösdvasárnap előestéje, azaz szombatja:

Ennek pedig még nyelvi vonatkozása is van: „A liturgikus ünneplés vigília misével kezdődik, ennek sajátossága, hogy az igeliturgiában négy olvasmány szerepel, amelyek közül a miséző pap választhat. Azokat az ószövetségi részeket válogatta ki az Egyház, amelyek valamiféleképpen kapcsolatban állnak Pünkösd ünnepével. Az első a bábeli nyelvzavar (Ter 11,1-9), hiszen az emberek ettől kezdve nem egy nyelven beszéltek. Az apostolok beszédét viszont megértették hallgatóik, bármilyen nemzetből valók is voltak. (…) A szentlecke, a könyörgések, a válaszos és az allelujás zsoltár a legváltozatosabb formában kérik a Szentlelket, hogy töltse el, árassza el ajándékaival a világot és az egyes embereket is. (Verbényi István: https://www.magyarkurir.hu/hirek/puenkoesd-vigiliaja)

A különösen Csíksomlyó kapcsán közölt sajtónyelvi példák tehát egy régi keresztény hagyományra, az ünnep vigíliájára, előestjére utalnak.

Itt hozzászólhat!