Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutatóval egy évben, egy hónapban, és csaknem egy napon születtünk. Ő 10 nappal korábban. Ezért megismerkedésünkkor, tavaly ilyenkor kijelentette, hogy legföljebb az öccse lehetek. Ehhez tartjuk magunkat.
Tánczos Vilmos néprajzkutatónak a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatásaiból levont következtetéseiből áll az esszékötet. A szubjektív tapasztalatokból leszűrt társadalomkép központjában a hagyományos népi kultúra felbomlása, átalakulása (akkulturációja) áll, az átalakulóban, szétesőben lévő világ, melyből ki-ki következtessen csak a jövőre.
- A székely gondolkodásmódot így foglalja össze: „A székely gondolkodásmód (szellem, észjárás stb…) legjellemzőbb vonása az a törekvés, hogy ne ismerje el a környező világot valóságosan létezőnek, s így önmagával azonosnak. A székely nyelv, amikor a valóság fölé emelkedve – attól nem függetlenül, hanem a létezőt metaforával, ellentéttel, túlzással stb. kifigurázva – egy külön világot teremt, épp azt a fikciót hozza létre, ami a mindenkori irodalmiság elsődleges ismérve. – Játsszuk az, ami nincs, de lehetne!” (23)
- A létbe vetettség: miért van nap mint nap egy-egy darab otthonnal kevesebb. Az otthon nekem egy múltból kinövő szellemiséget jelent (25
- Csíksomlyó kapcsán: megtöretett testű zarándok: extatikus, érzelmileg felajzott állapot, nem érez fáradtságot: harmónia, megtisztulás, katarzis; az észszerű, kényelmes modern világ felszámolja a lényeget: könnyű megoldásokat sugall – és ezzel elveszi a katarzist (25)
- Bálint Sándor, 1943: „Népünk lassan elvesztette heroikus egyszerűsíégű, metafizikai határozmányokon épült kultúráját, és általában szánalmas félműveltségbe süllyedt” (74)
- Az etnográfusnak figyelnie kell „A halottkísérőre és a graffitire egyaránt. Mert mindkét műfaj kifejezi egy-egy kultúra lényegét, kulcs a megértéshez (…) A folklór hagyományos műfajai azért fognak eltűnni, mert képtelenek kifejezni a megváltozott életérzéseket. … mindig az élet, a kor szelleme teremti a műfajokat. A valódi folklór öntudatlan, nem ideológiák jegyében szerveződik.” (74)
- „A paradicsomi boldogság felé való törekvés velünk született ösztön.” (106)
- „A katolicizmusban az ember aktív részese lehet saját üdvözülési folyamatának” (107)
- A mai giccs: „az eszményi égi paradicsom már itt a földön megvalósítható” (109)
- Örökre bennszakadt magyar szavakra hull a föld. Szavak, nevek, énekek, imák? „Nincs mit sajnálni rajtuk, új szavak, új nevek, új énekek jönnek helyettük, lehet használni azokat is. A nyelvhez, a népi kultúrához való érzelmes és ideologikus viszonyt ugyancsak a romantika találta ki, az anyanyelv és a folklór égi eszményítését a XIX. századot megelőző hagyományos világ nem ismeri. A népi pragmatikus szemléletben csak a funkció számít…” (128)
- A megingott szerkezetű kultúrában: alkoholizmus, nacionalista agresszivitás, ingerlékenység, szeretetnélküliség, tévék folyamatos bambulása, gyerekek, öregek elhagyása… (139)
- Botladozó szavak, örökre bennszakadt magyar szavak: Szökd meg a hácskot, s a kárászokot szütyörgesd le = Ugord át a kerítést, s a szőlőgerezdeket szedegesd le (142)
- A folklór jelenségek ott jelennek meg, ahol a társadalmi tudat legális elemei, a kultúra intézményesült formái üresen hagynak; a hiány betöltése – rohamosan terjedő új szokások (207)
- A népi gondolkodás: őrzi a hajdani mitologikus szinkretizmust: népi vallásosság-művészet-filozófia nem válik szét, az elvont gondolkodás fejletlen (219)
- „Az emberi létet a hagyományos világban szakrálisan fogták fel. A vallás megszentelt mindent… A hagyományos világ embere imával kezdi és végzi a napot, a munkát, az étkezést. Isten nevével kezd levelet írni, s a mulatságokat az Isten szolgálatára utaló mozzanatok foglalják keretbe. A népi kultúra kultikus gyökerekből táplálkozik. A vallás szelleme átjárja a hívek egész életét a bölcsőtől a sírig. A gondviselő Isten nem vasárnapi fogalom a számukra, megszenteli az élet minden mozzanatát.” (Bálint S. nyomán) (222)
- Jung, Eliade, Durand, Frye: a harmonikus lét feltétele a vallásos-szimbolikus gondolkodáshoz való visszatérés. „A világ egysége csak a hit révén állítható helyre.” (226)
És miért Kelet?
Mert a Kelet a legszentebb irány. A Szent Kelet. Keletnek megnyílt kapuja.A legkeletibb magyarok pedig elindultak Európába, és végleg elhagyják sajátos kultúrájukat, nyelvüket. A néprajzkutató előtt pedig egyszer bezárult, amikor a rendőrség zaklatta.
(Tánczos Vilmos: Keletnek megnyílt kapuja. Krónika könyvek, Csíkszereda, 2000. 264 old.)
Itt hozzászólhat!
