Doktoranduszaink hívására eljött a doktori iskolánkba Koltai Lajos, a Nemzet Művésze, és mesélt:

  • arról, hogy hároméves korában Tiszadobon elmerült a Dög-Tiszában, a víz alatt látni vélte a szemközti oldal jegenyefáit…, de – mert volt egy pánt a nadrágján – édesapja kihúzta…
  • amikor jelentkezett az SZFE-re, 700-ból 10 főt vettek fel,
  • a filmes szakemberek, pl. Illés György bátorságra nevelték,
  • ha szükség volt, még kapáló embert is be tudott hozni a forgatásra, kérésére mindig eljöttek,
  • nevezték a „mézbarna” színek, majd pedig a „kékesszürke” színek operatőrének,
  • minden a gyomortájon dől el,
  • ha egy filmból egy kép megmarad, akkor jó a film
  • Fábri, Illés György, Törőcsik Mari, Szabó István… Mefisztó, Redl ezredes, valamint a Hanussen: amelyet az idő, a mi időnk igazolt
  • Sorstalanság, Semmelweis

  • megkérdezte tőle egyszer egy rendező: Te tudod, hogy mit csináltunk?
Itt hozzászólhat!

Megosztás