Az orfikus (püthagoreus) arányteória bázisa tudvalevőleg az aranymetszer. 359
A zene nem individuális, vagy kollektív kifejezés. A zene a káoszból kilépő rend első alakja, a legelső artikuláció, a hangok fátyla alatt derengő rendszer… káosz és rend összetartozik, és az ember helye a létezésben, hogy a sötét és bőszült hatalmakból veleszületett geometrikus értelmével világos és rendezett világot teremtsem… A zene jel, jelkép, képlet, a megszólalt arithmosz; ahogy a görögök mondták, aki zenél, az számol. 360-1.
igaza van annak, aki azt állítja, hogy körülbelül száz éve a zene a diszharmónia kérdése körül forog… A diszharmónia, sőt a kakofónia egyrészt nem egyéb mint a társadalmi lét tükre, mivel az ember a társadalmi életben kizárólag diszharmóniát és kakofóniát észlel, de jele a szerző elutasító kritikájának is, amellyel kimondja, hogy ezt életnek nem fogadja el… 362-3.
az emberi élet rendjének alakját és általános elveit a művészet mondja ki… a rend az emberi létezés minden területén megvalósítható. Ez az, amit ma püthagoreizmusnak hívnak, de tudjuk, hogy az eredeti teória… Orpheusz nevéhez fűződik. Az orfika lényege: a nyers életösztön természeti küzdelmének világa fölött van a logosz (arithmosz) abszolút, tiszta, átvilágított értelemvilága, és az ember képességeinek legmagasabbja, hogy a természet fölött levő rend gondolatait értelmével fel tudja ismerni, és tevékenységével az anyagi világban, a társdalomban, az emberi életben, a lélekben, a morálban meg tudja valósítani. Ezen alapszik a kultúra. 368
A szonáta zenei univerzalitást jelent. Nincs forma, amelyet ne olvasztott volna magába, eleinte csak a táncot és dalt, később a két legmagasabb rendű formát, a fúgát és a variációt… Ezért van a szonátának három része: az expozíció, amelyben a propozíciókat felveti; a kidolgozási rész, amikor azokat önmagukban és egymáshoz viszonyítva levezeti; a repríz, amikor a dialektikus lezárás után a propozíció minden részletében kétségtelenül és meggyőzően, tökéletesen átvilágítva megjelenik. Ami egyébként is az emberi logikának (orfikának) így felel meg. 387 (Erre találtunk rá hallgatóimmal Hajnóczy Péter A pad című novelláját elemezve, lásd: Szélárnyékban. Művészetkritikai írások: 116–123.)
minden művészet azzal kezdődik, hogy túl menni önmagán (metapoiézisz) 388
Itt hozzászólhat!
