A Somlón kezdődött: közös baráti születésnapra hívtak, bioborra, bioételekre, előtte séta a somlai várhoz, majd éjszakába hajló nagy beszélgetés és botorkálás (először azt írtam: botorkolás) a somlai szőlők között. Devecserben, Katinál szálltunk meg, kaptam tőle egy csodálatos balatoni festményt. Ki kellene tisztíttatni az egyetlen fennmaradt taposó- vagy tiprókutat a Somlón. Ezen merengtünk. – Születésnapom összekapcsolódik a halottak, mindenszentek napjával. Pont a születésnapomon hívtak meg hallgatóim a Pesti Magyar Színházba a Gyászjelentés című darabjukra (ők írták, ők játsszák). Tréfálkoztam is velük, hogy pont a születésnapomon. Ne féljek, ez komédia. És valóban. Egy tökéletes Molnár Ferenc-i komédia helyzetkomikumokkal, a Habselyem- és Kötöttárugyár igazgatói részlegében, egy és negyedórás felhőtlen kacagás. Azóta Gyászjelentés címmel levelezünk, minden alkalommal összerezzenek. – Másnap séta a temetőben. Utána vacsorázni szoktunk, de most inkább egy cukrászda. Gesztenyepüré. A gyermekkor. Nagy séta a külvárosban. Ahol felnőttem, s ahol most is lakom. Befejeztem egy nagyobb tanulmányt a reformkorról; de már sorakozik Jókai, a márkaneves konferencia, rengeteg könyv, melyet olvasni és ismertetni kell. Kell? Ráadásul mindezt élvezem. Hogy ne butuljak (azt akartam írni: tutuljak) bele a betűkbe, ma ismét megmásztuk a Prédikálószéket (639 m) és Dobogókőt (700 m), utóbbit főleg azért, mert az Eötvös Loránd (és nem Lóránd) turistaház előtt nyílt tűzön főzik a pörköltet (gyümölcsös vaddisznópörkölt). Pompás őszi idő van, egyszer el is csúsztam, bucskáztam (ezt jól írtam elsőre is) lefelé az avaron. Sokan kirándulnak: fiatalok csapatban, párok és magányosok. Volt, akivel kétszer is találkoztunk: délelőtt a Prédikálószékre tartott, délután, amikor mi már lefelé jöttünk, Dobogókőre. Az erdőben általában köszönünk. Többnyire visszaköszönnek. Sokan tájékozatlanok: merre van a Rám-szakadék, messze van még? A dömösi éttermek teli, a Pilisen átvágva mindenhol autók. Eddig nem tudtam, hogy a telefonom figyel. Ma kiderült: 27 ezer lépést tettem, 20,45 km-t és 208 emeletet. Készülök a negyedik maja expedícióra. A 65.-et baráti körben folytatjuk A nyelv mint emlékezet kötet bemutatójával Berettyóújfaluban.
Itt hozzászólhat!