Tegnap, a zalaegerszegi előadásom előtt pár perccel érkezett a hír, hogy meghalt egyik legkedvesebb tanárom, akinek a leghosszabb ideig, vagyis tegnapig voltam a tanítványa.
Május 14-én a Néprajzi Múzeumban köszöntöttük 85. születésnapján, akkor sok mindent elmondtam róla. Úgy búcsúztam tőle, hogy Lellén ismét meglátogatom. Amikor tegnap késő este Zalaegerszegről hazaindultam, lejöttem az autópályáról, lementem a Balaton parti útra, ahol legutoljára nyáron is várt engem tanár úr. Akkor késett a vonat, a korlátba kapaszkodva várt. Tudom, hogy már többé nem látom, de úgy éreztem, hogy meg kell néznem a helyet, a házat, a korlátot, hátha… De teljesen néptelen volt a környék, üres volt a táj.
Utolsó közös képünk, 2025. május 6.
Még sokat fogok róla mesélni.
A 85. születésnapi köszöntő itt: https://e-nyelvmagazin.hu/2025/05/15/balazs-geza-ritka-tudostipus-voigt-vilmos/
A mai búcsúzóm itt: https://e-nyelvmagazin.hu/2025/06/12/meghalt-voigt-vilmos/
85. születésnap, Néprajzi Múzeum, 2025. máj. 14.
Itt hozzászólhat!
