Jóska régi ötlete, hogy Márton-napkor jöjjünk össze a Zilában. Mára tolódott. A Zila Kőbánya híres étterme. Kőbányáról indultunk. Jóska 82-ben megkért, hogy legyek a rádiós táboruk úgynevezett tanári felügyelője. Ekkor indult a DUE, a Diákújságírók Egyesülete. Amikor valóban egyesületté váltunk (1989), akkor bevontam katonatársamat, az ugyancsak lászlós (I. László Gimnázium) Miklóst, dzsúdóbajonokot, (akivel 47 éve ismerjük egymást, merthogy egy körletben voltunk egy éven át), s azóta együtt dolgozunk azon, hogy legyen minőségi újságírás. (Jó, nem sikerült, de mi legalább folyamatosan teszünk ezért, és ma már nincs média, ahol ne lenne dués, és mi lett volna, ha mi mégsem tettünk meg volna mindent…) Tanítványunk István, aki a sportújságírás összes magyarországi fórumát végigjárta, sokat vezetőként, s ő ugyanígy gondolkodik. Ma késett egy órát, mert valami nagyon fontos dolog történt a labdarúgásban, de én ezzel nem foglalkozom, és egyébként sem történt semmi. A lényeg, hogy csaknem félévszázados ez a kapcsolat, és nem jöhet semmi, ami közénk állhat. Talán ezt nevezik barátságnak, hűségnek, elvszerűségnek, és aki nem élte meg, annak javaslom, hogy törekedjen rá. Nem a pillanat művészete, de végül nagyon jó.
A képen sorban: Szayly József (Magyar Rádió/Milton Friedmann Egyetem, utána én, majd Tomszer Miklós, a DUE alapító elnöke, és Kecskés István Népsport és az összes sportújság, online, tévé és egyebek, amit nem tudok követni, de Istvánt nagyon (és a többieket) nagyon is tudom értékelni. Mindenkinek kívánom, hogy legyenek félévszázados barátságai. Persze ehhez már kamaszkorban fel kell készülni, mert egyébként nem jön ki.
Itt hozzászólhat!
