Szép regény a mongoljárásról (tatárjárásról). Hogy a magyarok nem bíznak a befogadott kunokban, IV. Béla ugyan óvatosságra int, de Ugron érsek heveskedik, elkezdi üldözni a mongolokat, s végülis a Sajó kőhídjánál (?) a Muhi-pusztán csatát vesztenek; ezután a mongol elpusztít mindent a Dunáig, sőt eljut egészen Esztergomig (ahol a kőfalak mégis megvédik a várost). A megszállt területeken új, keleti rend lép életbe (melyet az árulók – renegátok – támogatnak). IV. Béla megmenekül, az Adriai-tenger partján erőt gyűjt, nyugati segítséget remél. Rövid időre Spalato (Split) Magyarország fővárosa. De mind az osztrákok, mind a németek cserben hagyják (utóbbiak éppen Gergely pápával veszekednek, úgyhogy a pápa sem segít). IV. Béla felkészül egy új Magyarországra, ami a mongolok váratlan kivonulása miatt be is következik…

Mint regény, kicsit túlírt, elég sok terjedelemes mellékes részlettel, sok névvel, nem túl jó dramaturgiával. Az első részben egy kedves bimbózó szerelem Margitka és Vilmos között, azután pedig egyszercsak fertőzésben meghalnak… A kegyetlen mongol pusztítás és társadalmi berendezkedés leírása érdekes, de kérdés, hogy ez mennyiben írói lelemény, hiszen a mongoloknak aligha volt idejük a gazdaság és a társadalom átalakítását megszervezni. És honnan lett volna annyi tolmácsuk?

Mint történelmi rekonstrukció, átélhetővé teszi a nagy tragédiát, folklórvonatkozásai és nyelvi színessége figyelemreméltó.

Erős aktualizációs törekvései ma is erősen érvényesek:

  • az ország nemzedékeket elválasztó örvény szélére érkezett, ahol csak vele egykorú s ugyanazon generáció tapasztalatai között fölnőtt emberek összevágó gondolkozása lehet segítségére a végveszedelem elhárításában 71
  • Béla király legnagyobb műve: az első igazán magyar udvar, egészséges gyakorlatiasság, kötelességteljesítésre edzett kemény elszántság 74
  • Nem csoda, ha a természet kitagadta a gyönyörű tavasz boldog életközösségéből az embert, mert az ember is megtagadta a természetet 245
  • Európa vén krokodilus: könnyeket sír, de örömében, hogy végre elvisz minket az ördög 374
  • szomorú magyar valóság: hogy mindenkinek igaza volt és senkinek se volt igazaga 375
  • most maga Európa, maga a keresztény népközösség vágta arcul a magyarok gyermeki hittel bizakodó királyát 419
  • Magyarországot csak erős várral lehet mgtartani 455

Izgalmasak a regény folklórvonatkozásai:

  • sárga vihar (veszedelem) – a néphagyományban a betegség, a halál színe, Erdélyben állítólag ismert a sárga gyász
  • ártalmas növények: fogcsikorgató fű, boszorkány lova, ördög sarkantyúja, halál kalapja; gyógyító növények:  Szent Lukács papucsa, Arkangyal haja, Szűz Mária csengettyűje, Krisztus urunk keserű pohara, Szent György kardja 367
  • táltos-hiedelem: IV. Bélának hat ujja van (később egyet levág): „Önkéntelenül végigsimított homlokán a bal kezével, és most mindenki láthatta rajta azt a babonás hatodik ujjat”, a táltos tulajdonsága a rejtezés. IV. Béla a muhi csatát követően, a csázmai kolostorban elvonul a külvilágtól.
  • „a helyettesítő halál”: a muhi csatában a nádor, Tomaj nembeli Dénes, önmagát feláldozva menti meg a király életét
  • Csaba királyfi: Az öreg székely táltos Béla királyról úgy beszél, mint Csaba királyfiról.
  • Mondótűz: sajátosan székely hagyomány. A székelyek hite szerint a nagy sorsfordító eseményeket, mint a háború, a székelyek védőasszonya, a Fehér Asszony, a Fehér Királynő adja hírül, olyaténképpen, hogy hatalmas tüzeket gyújt. A hosszú, fehér hajjal, fehér szűrben megjelenő alak tűz segítségével értesíti a székelyeket a közelgő veszedelemről.

(Makkai Sándor: Sárga vihar (1934). Kriterion, Bukarest—Kolozsvár, 2000. 484 old.)

Úgy vélem, hogy Makkai könyve ha nem is hibátlan, de üzenetét tekintve (a magyarok elbizakodottsága, az összefogás hiánya, a nyugat érdektelensége, új haza szervezése) dramaturgiailag jobb és talán filmnek is alkalmasabb lett volna, mint az elkészült: 1242 – A Nyugat kapujában (magyar film, 2025), melyben a kegyetlen pusztítás ténye halovánnyá szelidül.

Itt hozzászólhat!