Napló
Légli Géza borász öt mondása (Szőlőskislak, 2026. márc. 14.): „A fazekasok között én vagyok a legjobb borász, a borászok között a legjobb fazekas”. „Borivóknak bort készíteni nem kunszt” „Díjazott, ettől még lehet, hogy jó”. „Pörkölt alapanyagból nem ajánlatos túróscsuszát készíteni, a borkészítésnél is saját termőföld sajátosságait kell figyelembe venni” „Kiemelt borvidéken átlagos bort készíteni bűn, […]
Olvassa tovább: Borivóknak bort? A bor filozófiája Légli Gézával
Lét–öröklét (szakralitás): Létünk semmiképpen sem önálló létezés. Ami bennünket fenntart, az máshonnan kapott táplálék (külső és belső), és ami bennünket irányít, az kívülről és belülről kapott szó (kép, látomás, látvány). A tudat ez az irányító. De a tudat, ha tükör is, homályos tükör… 289, A világot a démonok szűkítik le, és a géniuszok tágítják ki. […]
Az okos emberi találmányok lerövidítették az teret, megrövidítették az időt, csökkentették a fizikai nehézségeket. Emiatt elkényelmesedünk. Most a szociálisnak nevezett, de alapvetően antiszociális média megnöveli a pesszimizmust (részben a kattintások miatti hergeléssel, részben a negatív irányba húzók kommentjeivel). Vagyis elvesznek tőlünk mindent, ami valójában természetes és öröktől fogva adott, vagyis: emberi. Az emberiség halad valami […]
Szakmám és elhivatottságom a mindennapok (antropológiai, néprajzi, nyelvi) megfigyelése, leírása. A reggeli, a tejesember, az iskolába készülődés, a kispad, a játszótér… Ezért is vonzó számomra Thornton Wilder A mi kis városunk (1938) című drámája, amely két részben egy amerikai kisváros múlt század eleji, egyébként jelentéktelen hétköznapjairól szól. A reggelekről, a szomszédokról és egy kezdődő szerelemről, […]
Gyűjtöm a szólásokat. Elérkezett az idő, hogy kötetbe rendezzem. Mutatóba néhány: A vályogból, sárból készült parasztház semmi piszkot, szemetet nem hagy maga után. Az ember nem azért született, hogy egy betontömbből nézze az araszoló autókat. Ha zenét írsz, az utolsó alkalom legyen, hogy egy zenésznek megmutatod. Nagy szerencsében részeltetnek azok, akik nem bíznak meg hivatallal, […]
Klasszikus darab klasszikus rendezésben – olyan ritka, mint a fehér holló. Egyszerű díszletek hangsúlyozzák a komor középkori hangulatot: trónterem, híd, folyosó, kosztümök (palást); Arany János míves és máig magasztos, gördülékeny fordítása kellő odafigyeléssel követhető. Itt fordul elő Arany nyelvi leleménye, a „vérnősző barom”; vagy a most, másutt különös jelentést kapott: „a többi néma csend”. És […]
Az öregség, a régi és modern harca, az erőltetett, múltra nem figyelő haladásra, forradalmi életmódváltásra törekvés drámája. „Nem voltak modern emberek”. Iza, kiragadja magára maradt idős édesanyját vidéki otthonából, beköltözteti a Körútra, mindent megad annak, aki egész életében dolgozott, gondoskodott. Az öregkor mint feladat. Nem lehet túl nagyot lépni, az emberekre oda kell figyelni. „a […]
Itt hozzászólhat!
Sánta Ferenc egy csúcsra jutott (mint kiderült, lezárult) életmű után a csöndet választotta. Önmagamban kellett legyőznöm a reménytelenséget. Ez nem hallgatás, hanem csönd. A hallgatás oppozíciót tételez föl, énbennem pedig oppozíció – a körülvevő világgal szemben – nem volt. Viszont vannak olyan dolgok, amelyekre sem magamnak, és következésképp az olvasónak sem tudtam volna választ adni. […]
Az 56-os forradalom „kívülnézetből”. A főhős ugyanis a Rókusban fekszik aranyérműtéttel. Majd következik a „konszolidáció”, a hatalom visszavétele. Aki kimaradt, most bevonódik. Fátray és felesége is a rendszer hívei. Fátray neve mint 56-os felkelő tavasszal felbukkan a Magyar Ifjúságban (holott éppen aranyérrel a Rókusban feküdt); eleinte biztos benne, hogy tévedés, azután szépen lassan mindenki gyanakodni […]
