TETTEN ÉRT SZAVAK

balazsge on február 5th, 2024

A kántortanítók 1945-ig kántori, azaz egyházzenei teendőket is ellátó egyházi iskolai tanítók voltak. Az istentiszteleti alkalmakhoz kapcsolódó egyházzenei szolgálatot az egyházi ének és zene tanításával, kórus szervezéssel és orgonakísérettel látták el. Ehhez szolgáltak segítségül a kéziratos, egyes esetekben kottás kéziratos, majd nyomtatott kántor- vagy énekeskönyvek. A kéziratos kántorkönyvek, énekeskönyvek sok mindent megőriztek a helyi anyanyelvi […]

Olvassa tovább: Kéziratos kántorkönyvek (181.)

balazsge on január 20th, 2024

Az akadémiai elutasítás és elhatárolódás ellenére a magyar nyelvtörvényt a kormány felkarolta, és a 2000-es társadalmi vita után 2001. november 29-én kisebb módosításokkal, csaknem kétharmados parlamenti többséggel elfogadta. Hangsúlyozni kell, hogy a megszületett törvény gyakorlatilag nem tekinthető „nyelvtörvénynek”, ezért a nyelvművelők javasolták, hogy inkább „reklámnyelv- vagy felirattörvénynek” hívják. Címe sem sugall nyelvtörvényt: szövege a tehát […]

Olvassa tovább: Szimbolikus magyar nyelvtörvény (180.)

balazsge on január 20th, 2024

Bár általában nem a nyelvtanóra szokta a diákokat lázba hozni, Széplaki Erzsébet osztályaiban mégis toplistás helye lett a nyelvtannak, a gyerekek pedig szinte kikövetelik, hogy házi feladatot kapjanak az általa írt tankönyvből. Mivel érte ezt el? Erről faggattuk a Magyartanárdíjat nyert pedagógust. – Nem sokkal a rendszerváltás után, az 1990-ben alapított Apáczai Kiadó ügyvezetője, Esztergályos […]

Olvassa tovább: A helyesírás jó! (179.)

balazsge on január 20th, 2024

Egy település jellemzőit gyakran foglalják jelmondatba írók, költők, újságírók, s ezek közül némelyik marketingcélokat is szolgálhat. Így lett Győr a vizek városa, Debrecen a virágok városa vagy Sopron a leghűségesebb város. Névfelidéző metaforikus szókapcsolatokat is szívesen alkotnak: cívis város (Debrecen), fekete város (Lőcse), Körös-parti Párizs (Nagyvárad), a királyok városa (Székesfehérvár). (1994—2003 között az akkori ifjúsági […]

Olvassa tovább: Ez a település a magyar nyelv városa (178.)

balazsge on január 20th, 2024

A 2023. évi áprilisi magyar nyelv hetén, a Nemzeti Színházból indult útjára az Anyanyelvi piknik. Következett Sátoraljaúhely, Kapolcs (kétszer), Berettyóújfalu, Aranyosapáti, Ragály és Zamárdi. 2024-ben a tervek szerint a következő helyekre látogat el: Szenna, Kaposvár, Élesd (Románia), Paptamási (Románia), Kőröshegy, Balatonföldvár, Tihany (anyanyelvi liget), Szentgál, Szőlősgyörök, Kisvárda, Devecser (és már más települések is sorban állnak). […]

Olvassa tovább: Anyanyelvi piknik (177.)

balazsge on január 20th, 2024

Jókai írja, „ez időben verseit az utolsó parasztkunyhóban éppen úgy ismerték, mint a delnők budoárjaiban, s arcképe ezernyi ezer példányban forgott a hazában…” A legenda hősies és rejtélyes halálával csak fokozódott. A népi emlékezet egy sajátos módja: az emlékállítás. Ennek is legnyilvánvalóbb módja a tisztelt személyiséghez fűződő közvetlen (érintkezéses, azaz indexikus) kapcsolat. Minden vallás alapítójának […]

Olvassa tovább: Petőfi-fák (176.)

balazsge on január 20th, 2024

Nem kértem, nem olvastam, nem kedveltem, nem kattintottam, de valahogy rátapadt a közösségi oldalamra egy kamuhíreket tonnaszámra gyártó forrás, és mindennap a közösségi oldal hírfolyamának élére tolakodik. Ez a közösséginek mondott oldal (online-hírforrás) rácáfol mindenre, amit újságírásnak tartunk, ráadásul meglátásom szerint a bűncselekmény kategóriáját súrolja, ha csak már át nem lépte. Az online-hírforrás jellemzője, hogy […]

Olvassa tovább: Az újságírás szégyene (175.)

balazsge on január 20th, 2024

A világmegismerési problémákat a magyar nyelvben több téves rendszertani példa bizonyítja. Például a víziló. Neve ellenére nem a lovak rokona. A nílusi víziló Afrikában élő, nagyméretű, növényevő emlősfaj. Ernst Haeckel 1866-ban kiadott törzsfája a vízilovakat a cetek közeli rokonaiként ábrázolja. Máig sem tudni, hogyan jutott erre a (helyes) következtetésre. Nyelvújítóink is kínban voltak, ezért ősotrombnak nevezték. […]

Olvassa tovább: Víziló, földikutya, bölömbika (174.)

balazsge on január 20th, 2024

És ekkor jelentkezik – igaz, folytatásokban – az első regény, az Álmodozó szerelem. A négyoldalas Győri Közlönyben volt olvasható 1886. január 3. – 1886. június 3. között. Az Álmodozó szerelem tehát mindmáig egy mára már csak egyes könyvtárakban elérhető, régen megszűnt vidéki folyóiratban rejtőzködött. A Gárdonyi-kutatás persze tudott róla, de nem tartotta érdemesnek elővenni. Leginkább ifjúkori zsengének, tollpróbának tartották, […]

Olvassa tovább: Gárdonyi első, rejtőzködő regénye (173.)

balazsge on január 20th, 2024

„Elítélték a kocsijára ütő biciklis futárt Körúton fellökő sofőrt…” A mondat nyelvtanilag helyes, viszont sorozatos alárendelésekkel annyira túlzsúfolt, hogy gyakorlatilag felfoghatatlan. Ha elemezzük a sofőr tárgy alá rendelt szószerkezetláncot vagy szószerkezetlépcsőt (a kocsijára ütő biciklis futárt Körúton fellökő), akkor összesen hét szintet különböztethetünk meg. Egy ilyen mondatszerkezetet memóriánk kizárólag hallás útján nem képes megérteni, megjegyezni. […]

Olvassa tovább: Bonyolult szószerkezetlépcsők (172.)