TETTEN ÉRT SZAVAK

balazsge on december 1st, 2019

Van-e ilyen szó, hogy nézgelődik? A szótárban nincs. De sokan mondják. Tájnyelvi adatok vannak rá. Gárdonyi Gézánál többször előfordul (pl. Hosszúhajú veszedelem: „nézgelődtem, hogy hol a tó”, környezetében sok tájnyelvi szó). Vajon hogyan lett a nézből nézgel, nézgelődik? Talán valamiféle szerkezetkeveredés, mert a –gelődik utótag nehezen bontható értelmes szóelemekre? Nyomozásom eredménye a következő. A néz […]

Olvassa tovább: Néz, nézge, nézgelődik (18.)

balazsge on november 24th, 2019

Hogyan lett a szent jobb-ból Szent Jobb és a NOSZF-ból noszf, illetve történelem? Szent István-kézereklyéjének helyesírása a szocializmus időszakában kis kezdőbetűs volt: szent jobb (ereklye). Lásd például: Helyesírási kéziszótár, szerkesztők: Deme László és Fábián Pál. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 570. oldal.) Ugyanekkor levél érkezett a rádiós nyelvművelőkhöz és az MTA magyar nyelvi bizottságához, hogy helyesnek […]

Olvassa tovább: Rendszerváltás a helyesírásban (17.)

balazsge on november 22nd, 2019

„Anya hív” írja ki a telefon képernyője. Elsőre furcsa, mert egy idős ember telefonján látom. Azután rájövök, a felesége hívja. A feleség = anya. „A mama vár” nekem mindmáig nem egyértelmű. Nekem a mama az édesanya. De másoknál: a nagymama. Esetleg az anyós. Sőt: a feleség is lehet. Az élet megkapó jelenségét mutatják az anya […]

Olvassa tovább: Anya hív (16.)

balazsge on október 30th, 2019

Balatonudvari temetőjében különleges, egyedülálló szív alakú sírkövek találhatók. A temető az ország négy védett temetőinek egyike. Homály fedi pontos eredetüket. Ezért a legendákhoz fordulunk. „Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de […]

Olvassa tovább: Boldogul kimúlt – szív alakú sírköveken (15.)

balazsge on október 21st, 2019

1956 egyértelműen kultikus verse a Piros a vér a pesti utcán – szerzője: Tamási Lajos. A címe és egy sora azonban mintha költői hibát, nyelvi logikátlanságot mutatna. A címbe emelt, kétszer is szereplő sor: Piros a vér… – evidencia. Állítmányként, új információként meglehetősen furcsa. Magyarul így hangozhatna: Folyik a vér a pesti utcán vagy egyszerűen: […]

Olvassa tovább: Piros a vér a pesti utcán (14.)

balazsge on október 18th, 2019

Ezt írja egy elemző: A nagyvárosok alapvetően liberálisok. Az én nyelvérzékem szerint: liberálisak lenne a helyes. Liberálisok ~ liberálisak. Mindkét kötőhangzós változat létezik, de felcserélhetők-e? Felcserélhető-e például: hatalmasok ~ hatalmasak, iskolások ~ iskolásak, játékosok ~ játékosak, kopaszok ~ kopaszak; illetve: redőnyösök ~ redőnyösek, vörösök ~ vörösek. Szerintem, nem! Az első helyen szereplő, tehát o és […]

Olvassa tovább: Nem a dallam, hanem a nyelvtan (13.)

balazsge on október 12th, 2019

Évek óta vissza-visszatér a neten, különösen okoskodó oldalakon (gyakori kérdések), babaoldalakon,  jópofa oldalakon, de még mérvadónak gondolt helyeken is az „áll, mint Katiban a gyerek” című szóláshasonlatunk eredete (így, nagy K-val). A szóláshasonlat jelentése egyébként: biztosan, szilárdan áll valami. Az „okos”, internetes forrásból származó magyarázat szerint: a járni tanuló gyerek számára készített alkalmatosság neve volt […]

Olvassa tovább: Áll, mint Katiban a gyerek (12.)

balazsge on szeptember 21st, 2019

Hogy él a magyar humor, a pesti vicc (mint tudjuk, Pest Prága és Bécs mellett Európa viccfővárosa), bizonyítja egy új tematika: a marketingvicc. Ízelítő. Marketingesek : karbantartók. A marketingesek focimeccset játszanak a karbantartók ellen, és kikapnak. Ám a faliújságot ők szerkesztik, így ott ez a hír jelenik meg: “Míg a céges focibajnokságon a karbantartók csapatának […]

Olvassa tovább: Marketinges nyelvi tréfák (11)

balazsge on szeptember 13th, 2019

Ha hosszabb külföldi út után hazajövök, mindig felkapom a fejem, ha valahol magyarul szólalnak meg. Mint az imént a közszolgálati rádióban: – Ha nem nyilatkoznak, nem tudnak a számlájukon tranzaktálni… (nyilatkozó szakértő, de azután átveszi a műsorvezető is) – Az átoltottság miatt jobb az egészségügyi helyzet Magyarországon… (nyilatkozó szakértő) – Minden előadás audiónarrált? (kérdezi a […]

Olvassa tovább: Egy nap nyelvi hordaléka (10)

balazsge on augusztus 13th, 2019

Minden nyelvben kezdetben volt az általános tegeződés. A tegeződés egyenes, közvetlen. Ahogy hierarchizálódott a társadalom, létrejöttek a társadalmi tagolódást mutató, nemtegező formák. De a tegeződés ma is visszaüt kritikus helyzetekben, ösztönös nyelvhasználatban. Az archaikus és a leértékelő tegezésről lesz szó. A kisgyermek, amikor megtanul beszélni, tegeződik. A nagyon öreg ember, amikor már nehezen beszél, tegeződik. […]

Olvassa tovább: Letegezés (9)