Mézes retek – Sipos Orsi és Török Ádám társfüggő est

A párkapcsolat örök és sikeres téma: áldozatiság, kiszolgáltatottság, kihasználás, piszkálódás, konfliktus, harc, no meg nyilván sok-sok szeretet). Sipos Orsi és Török Ádám munka-, vetély- és élettársak is; a dunaszínházi történet szerint már kétszer szakítottak, majd újra összejöttek (az újraösszejövés nagyon jó, mondja Ádám), majd Flordiában, ahol egy szenzációs 26 fős érdeklődésre számottartó fellépése volt Ádámnak (az elmondottak szerint), megkérte a kezét, holott láthatóan elég különböző habitusok (Orsi aggódó, sokat lelkizik és nem akar gyereket, Ádám sokkal lazább, és akar gyereket, a lánykérés azért kissé megviselte). A párkapcsolat körül kavargó est fénypontja a nézők bevonása (a Mixáth nézőtere egyharmad–kétharmad arányban van osztva, ami további poénokra ad lehetőséget), kinek van párja, ki szakított már, ki szakított és jött újra össze (ketten jelentkeztek), milyen egy meglepetés a párunknak (elvittem Sopronba); remek Ádám reagálása: az az igazi meglepetés, amikor te valamit nagyon akarsz, és ajándékba adod a másiknak, akiknek ezt el kell viselnie. A robotporszívó jelenet kiemelkedő. Olyan intim témákat is érintenek, mint a tampon, a szűk bugyi, meghogy Ádám a lakásban meztelenül guggolva alkot (szerenécsre nem másutt). A témából adódóan rengetegszer hangzik el a dugás (a középkorú közönség könnyen viseli), megszokottá vált a szerintem túlzott baszdmegezés, és előfordulnak politikai felhangok is (engem teljesen hidegen hagy, olyan környehetben élek, ahol mindenki mindent mond, na és). Bár minden a kapcsolatról, két emberről szól, azért legalább egyszer jó lett volna érezni azt a magasabb értéket, a szeretet megélésének katarzisát, ami ennek a műfajnak a csúcsa. Például, ha a végén a sok (eljátszott) civakodás után megcsókolják egymást. Szurkolok Orsinak, mert a kabaré (standup) férfiműfaj (tényleg miért). Ádám beleszületett a műfajba (ide most keveset lop be a fábrys dizájn centerből, ami a kedvencem), de a neten láthatók tőle ilyen néhány perces humoros számok. (Névnapi ajándék, igaz a jegy Ádámtól jött; Mixáth, 2026. febr. 25.) – Hihetetlen hogy mennyire fölfutott ez a műfaj, sok előadás, több játszóhely; közben chipsevés, harsog a fülembe a ropogós krumpli (roppszirom, pityókaszirom!), erős illata van a mártogatós szósznak, de azután Ádámék hatására elfeledkezem róla. Nevetni jöttünk, nem bírálni, és végképp nem ítélkezni.

Valamikor régen írtam egy elemzést a rádiókabaré nyelvéről (Magyar Nyelvőr, 1991): https://real-j.mtak.hu/6057/1/MagyarNyelvor_1991.pdf

Hermész Triszmegisztosz  (háromszor legnagyobb Hermész) tizenhárom mondatához – az őskori hagyomány üzenete.

• Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van. (16)
• Az utolsó archaikus beavatás Platóné (idealizmus). (24)
• A szám eredetileg az élet (sors) megoldásának jelképrendszere. Aritmológia (artthmosz – szám, logosz – értelem) a szám értelmezéséről szóló tudomány. (25, 155)
• A kvalitástalan számkoncepció megteremtette a kvalitástalan embert. A kvalitástalan ember nem ember, hanem dolog. (26)
• A technika ugyanannyi életet pusztít el, mint amennyiről gondoskodik. (29)
• Minden nyelv tudja, hogy amikor az ember számol, valakire számít… A világ létét a számok irányítják. Az ember számol, ha zenét hallgat. (37)
• Az ismeretek halmozása veszély. Nem a dologi tudást kell növelni, hanem a személyes élet színvonalát kell emelni. (39)
• amiről ma azt hisszük, hogy absztrakt, eredetileg konkrét természete volt. (42)
• A hagyomány a szellem természetfölötti jelenléte. (131)
• Az analógiás logika azt mondja, hogy a látható és a láthatatlan világ egymásnak megfelel. (53)
• A láthatatlan és a látható világ viszonya megfelel a természet és a szellem viszonyának. (71)
• Az asztrológia az év hónapjai és az emberi alapkarakterek között analógiát teremt. (Ami a csillagos égen van, az megfelel annak, ami lent van.)
• Az analógiás logika az Egy, az azonosság (ellentét) logika a Kettő, az egységlogika a Három jegyében áll. (56)
• Az inqualieren (közös áthatás, átminősülés, transmutatio, metanoia, metamorphoszisz, transfiguratio) a létezés alapművelete. (90) A létezés bázisa trinitárius (94)
• A racionalista logika és a neki megfelelő demokrácia és szcientifizmus hiba és bűn. (105)
• A látványokban való fogalmazás hatása közvetlenebb. Ezért a művészet az embert mélyebben érinti, mint a tudomány. (158)
• A magány az egyetlen életforma, amely önmagában az élet összes kérdését meg tudja oldani. Ezért mondja Lao-ce, hogy az embernek a szobájából se kell kilépnie, mégis megtudja azt, ami az egész világban történik, beutazza az összes tájat, átéli az egész történetet, eljut a túlvilágra. (185)
• a rossz sohasem a jót éri, hanem mindig azt, aki a rosszat elköveti.

(Életünk könyvek, Szombathely, 1994.)

Folytatás: https://www.balazsgeza.hu/?p=17304

Az 1999-es kiadást olvasom, ekkor még trilógia (Virágos Katona, Rózsaméz, Ez a nap a  miénk), de később tetralógiává bővült. Egy bácskai falu (Szenttamás), két család (Rojtos Gallai és Gion) története, egyúttal a bácskai magyarság vergődése a 20. század elejétől 1946-ig. I. Virágos Katona: A német Krebs család megérkezik Szenttamásra (1898) – történelem az első világháború végéig. Rojtos Gallai István a Kálvárián tölti idejét, citerázik (végigciterázza az évszázadot), elgondolkodtatja a Virágos Katona naiv festménye; barátsága Csoszogó Török Ádámmal. Két élet: Az idealista, édes beszédű citerás (művész), aki egy véletlen folytán életben marad, és a realitások között élő, hajlíthatatlan, ügyeskedő, mindig börtönbe kerülő, végül bátran a halált választó örök ellenzéki. A Virágos Katona titka – a történelemből kimaradás, a túlélés:

• A Virágos Katonának az arca más, mint a többieké… a Virágos Katona nem szenved. Mindenki más szenved: a Megváltó…, Simon…, a hóhér és az egész népesség mind, mint szenved, mindegyiknek látszik az arcáról, hogy boldogtalan. Az egyetlen boldog ember a Virágos Katona… a Virágos Katona mindent rosszul csinál… ügyetlen… nem hülye, csak egyszerűen boldog…  26-27
• „el kell menni onnan, ahol a ronda dolgok történnek, ki kell lépni abból a képből, ahol a Megváltót korbácsolják” 83
• „A Virágos Katona elment onnan is, ahol a Megváltót kínozták, és elment a Kálváriáról is.” 167

Szenttamási képek (BG, 2011)

II. Rózsaméz. Az első világháború végétől 1941-ig, a magyarok megérkezéséig. III. Ez a nap a miénk: magyar világ, bukovinai csángók, majd a szerb partizánok megérkezése, hatalomvisszavétel, megtorlás.

A fő kérdés, hogy a gyorsan változó, kiszámíthatatlan történelmi viharokban hogy lehet élni, mi a boldogság?

• „A két latornak is citeráztam. Az emberek magukra hagyták Krisztust meg a latrokat ott, a keresztre feszítve. Felmentem hát hozzájuk én, és citeráztam nekik. Biztosan hálásak voltak nekem, hogy éjjel-nappal ott ülök a lábuknál és citerázok. Azt hihették, hogy rengeteg ember van körülöttük, mint húsvétkor… azt hihették, hogy mindig húsvét van és feltámadás” 291
• „Ritkán voltál boldog. Én mindig azt ígértem neked, hogy gazdagok leszünk, és mindig szegények voltunk… – Mindig gazdagok voltunk, és én mindig boldog voltam… Te mindig bizakodtál, és az olyan volt, mintha gazdagok lettünk volna…” 349
• „Sokat nevettünk és táncoltunk. Rengeteg szép napot éltünk le együtt, sokat ünnepeltünk, és boldogok voltunk. Nekünk igazán jó életünk volt” 417

Kevés a megnyugtató üzenet:

• „A halálra rémisztett, gyáva magyarok maradhatnak, mert a gyáva emberek sokat dolgoznak, és minden hatalom szereti a dolgos embereket” 614
• „Nehéz tisztának maradni ebben a piszkos életben” 620
• „Maradnak a görbe lábú, édes beszédű citerások…”
• „Lehet, hogy a pokol nem is olyan rossz hely… Ott sohasem fáznak az embere… Összetalálkoznak a régi barátok és ismerősök… Megígérte, hogy megvár a pokolban az első tüzes kemencénél, addig azonban hiányozni fog” 645
• „Az új eszméken még érződik a hullaszag” 663
• „Együtt kell élnünk, ha élni akarunk” 665

(Latroknak is játszott. Osiris, Bp., 1999. 672 old.)

Edzná (Campeche mellett) legjellegzetesebb épülete az úgynevezett Ötszintes épület, ami egy piramis, számos szobával és egy kereszt alakú szentéllyel a belsejében. Tetején egy bástyaszerű rész maradványai állnak, ez régen stukkóból készült figurákkal volt díszítve.

Egy MÁV-os hátizsákkal jártam végig Mexikót. Nem állított meg senki, mint tavaly Guatemalában, ahol Tikal romvárosban egy nő felkiáltott: itt is a MÁV! Azután jót beszélgettünk.

Már régen megállapítottam: Demjén Ferenc zseni zenében, énekben, szövegben, nincs gyönge vagy közepes száma, valamennyi sláger és örök, vajon van-e rajta kívül ilyen? Kiválasztott számokra, tökéletes alapra építette a fordulatos szerelmi sztorit Goda Krisztina és Kormos Anett, és készült egy szintén nagyszerű film Orosz Dénes rendezésében. A kalandos, és talán kicsit minden érzelmes lélekre rezonáló szerelmi történet tökéletesen harmonizál a Demjén-slágerekkel. Sok zenés film esetében érezhető a szakadás (erőszakos stílusváltás) a történet és zenei betétek között. Ebben a filmben tökéletesen sikerült az összhang, és tökéletesen összeállt a zenész-színész csapat is. Azt hiszem, hogy a Szerelem első vérig óta (r. Dobray György, Horváth Péter) ilyen magával ragadó, minden korosztálynak szóló film nem készült. (105 perc, 2024) – Utána megnéztem az Erkel Színház produkcióját is. A történet a film legjobb poénjaira épül; a filmszerű megoldások, amelyekben Szente Vajk másik rendezésae, A Da Vinci-kód (Játékszín) túlzottan tobzódik, és így elveszi a színházi élményt, itt visszafogottabbak. Az erőteljes színpadi megoldások (fény, tűz) a mai koncertektechnikát idézik. A zenék (énekek) élőben azért nem annyira jók (Demjén slágereinek ismeretében nagyon zavar az olykor kellemetlen élő énekhang), először azt hiszem, a hangerősítés a ludas, azután, a végefelé egyszercsak a háttérben elkezd zongorázni és énekelni valaki, az idősebb Gergő, és akkor megértjük, hogy van csodálatos hang is: Feke Pál (Jégszív). Nagyon megtapsoltuk. (Nekem még Brasch Bence éneke jött be; Marics Peti, az egyéni hangú énekes aznap nem szerepelt.) A nézőket folyamatosan bevonják, a színház dugig, a végén felállva énekelnek. A rendező Szente Vajk nagyon eltalált egy széles korosztályt; a színház tele fiatalokkal, de idősebbekkel is. (Erkel Színház, 2026. febr. 20.)

Az Erkel, Budapest legnagyobb színháza ismét életre kelt. Nem tudom, ki volt az a nagyokos, úgy 2005 táján, aki bezárásra és lebontásra ítélte. Azután Ókovács Szilveszter lehelt lelket belé (remek operaelőadásokat láthattunk ott), most pedig Szente Vajk épít egy páratlan budapesti énekszínházat.

Orosz Dénes egyik korábbi filmjéről itt írtam: https://www.balazsgeza.hu/?p=6745

Tenochtitlan az Azték Birodalom kb. 1325-ben alapított fővárosa. 1521-ben Cortés elfoglalja és Új-Hispánia központjává teszi. A város központi terén álló Nagy piramis köveiből a hódítók felépítették a ma is álló, kéttornyú barokk katedrálist. Ez ma Mexikóváros központja. A romokat fegyveres őrök védik, és három nap alatt nem láttam ott turistákat. Reggel nagyon hideg van, ezért a sapka-sál.

Teotihuacan a prekolumbián kori Mezoamerika gigantikus méretű romvárosa Mexikóvárostól nem messze. Neve a nahuatl nyelvet beszélő aztékoktól származik, jelentése: „az istenek születési helye” vagy „az istenek otthona”. A maja források Puh (a nádasok helye) néven említik. 18 éve még fölmászhattam a Nap-piramisra, ma már csak a Holdra lehet. Háttérben látható a Nap piramisa. (Mexikóvárosból autóval ki-be jutni, nem könnyű, óriási a forgalom, egy darabig metróbusz megy, onnan, a tömegközlekedést részben telefericóval (kötélpályán mozgó kabinokkal) oldják meg.

Mexikó spanyol meghódításának magyar regénye Passuth Lászlótól állítólag kötelező olvasmány Mexikóban.

Itt írtam róla: https://www.balazsgeza.hu/?p=15890

Monte Albán világörökségi rangú prekolumbán (zapoték) régészeti lelőhely Mexikóban, Oaxaca államban. I. e. 500 körül alapították. Építészeti stílusa nem sokban különbözik a többi maja városétól. A hegyek koszorúzta medencében 400 méter magasan fekvő platóra épült várost lenyűgöző piramisok, sírok és labdajátékpálya jellemzi. „A táncosok” épülete (Los Danzantes) különleges domborművekkel van díszítve.

Bonampak (maja nyelven: festett falak) régészeti lelőhely Mexikóban, Chiapas államban. A város templomát borító falfestmények (Templo de los Murales) megdöbbentő részletességgel ábrázolják az uralkodói életet, a csatákat, a hadifoglyok kínzását és rituális feláldozását. Ezek a festmények hozzájárultak a maja civilizáció életének pontosabb megismeréséhez.

Yaxchilán vadregényes maja romváros Mexikóban, Chiapas államban, az Usumacinta (másként: maja) folyó partján, a guatemalai határon. Csak csónakkal közelíthető meg, közben krokodilok és felbukkanhatnak. A város alsó része a folyó parti óriás fák között húzódik meg, a piramisok, paloták a hegyoldalra húzódnak föl, a hegy tetején pedig még két akropolisz található. A távolabbiba (Sur) már csak kevesen kapaszkodnak föl. Itt számos maja felirat, sztélé, dintel (szemöldökkő) maradt fenn. A régészeti területen jelenleg restaurációs munkálatok is folynak.