centre
balazsge on október 24th, 2026

A kereskedelmi rádió reggeli műsorában félóránként mondják a híreket (rosszul hangsúlyozva, de ez most mindegy). Félóránként halljuk, hogy Paks hamarosan leáll, takarékoskodjunk az árammal. Erre jön a happy műsorvezető, és ezt dalolja a fülünkbe: Izzítsuk a klímákat, menjünk a strandra, hörpöljünk üdítőket.

Évek, évtizedek óta mondom, hogy ez a kereskedelmi média (rádió és televízió) mennyire felszínes, mennyire etikátlan, mennyire káros. Emlékszem, kezdetben minden médiaiskolában volt médiaetika tantárgy. Tanítottuk, hogy mire kell figyelni a kommunikációban. Persze úgy érzem, nem kell föltétlen nagy intellektus ahhoz, hogy az ember felfogja, mire kell vigyázni a mindennapokban, mondjuk egymásra, hogy ne mondjam: a hazánkra – de ha valakinek nincs meg ez az intellektusa, megértem, elfogadom, mert visszafogott becslések szerint Magyarországon hárommillió ember küzd a szövegértéssel; de lehet, hogy akkor nem belőlük kellene kiválasztani a kereskedelmi rádiók happy beszélőit.

Egyébként pedig azt hiszem, puszta empátiáról van szó. Áramhiány van, vízhiány van, szó sem lehet arról, hogy izzítsuk a klímákat.

A médiaetikai után adok egy kis nyelvi (nyelvi etikai) magyarázatot is. Az izzít eredeti jelentése: forrósít. Aki nem ismeri a mai, szlenges jelentését: fokoz, erősít, annak elég furcsa, hogy egy nyáron egy klímát izzítani kell – de van jelentésváltozás, tehát elfogadható. Mindenesetre nem árt meggondolni, hogy nyilvánosan (a rádióban) mit mond valaki, hogy milyen ellenérzést kelthetnek a szavai, vagyis, hogy a kommunikáció felelősség.

A leghelyesebb, ha mostanság csak alapjáraton használják a klímát. Én egyébként még úgy sem. Könnyű nekem, ugyanis nincs.

One Reply to “Izzítsuk a klímákat! (211.)”

  1. Az írás minden gondolatával,szavával egyetértek! A mediaetika, a józan ész visszavezetése, visszatérése a legfontosabb szempont kell, h legyen a hírközlés terúletén. Jómagamat is zavar, amikor meteorológiai krízis idején happy módon közlik: kitünö strandidö van. Dologidö kis hazánkban sosem hangzott el…szóval, semmi mas nem kell: csak a józan paraszti ész…

balazsge on október 24th, 2026

Reggel hatkor Zamárdiban arra ébredünk, hogy valami nagyon börrög. Fűkasza vagy fűnyíró, mindegy. Gépzajos reggel. Motorbörrögés. Somogyban börrög, Pesten berreg…

Tegnap a kőröshegyi Borochegyen tisztítottuk a szőlőt, és kivágtunk egy elszáradt cseresznyefát. Borochegy: somogyi szó, alaki tájszó, az őszi- és a sárgaborockot, azaz -barackot jelenti. Nyelvészeti följegyzésben: „Tava nagyon sog borocunk lett, fősztem izs belüle sok légvártot…” (Tavaly nagyon sok barackunk lett, főztem is belőle sok lekvárt.) A légvártot (lekvártot) forma tautologikus.

Tegnap a rigók kifötörték a mulcsot a bokrok alól. Mindennap kifötrik, de most sokat. A szomszéd a mulcs helyére kavicsot akar leszórni. Engem nem zavar, ha kifötrik a mulcsot, majd visszafötröm. Somogyban van tyúkfötrés, itt talán rigófötrésnek is nevezhetnénk az eredményt. Somogyban: fötörészik, pestiesen: kaparászik.

Hallani még olyasmit, is, hogy gologonya (galagonya), Kapozsvár (Kaposvár), no meg: fehérret, pirossat…

balazsge on október 24th, 2026

Pár éve új köznyelvi fordulat, szólás bukkant föl: szekunder szégyen. A mindennapokban leginkább annyit jelent, hogy nagy, jelentős szégyenérzet (fog el valakit). A kifejezés azonban a pszichológiából jön: másodlagos szégyenérzet. Az a kellemetlen érzés, amit mások vállalhatatlan cselekedetei, viselkedése miatt élhetünk át. Még mélyebbre ásva: a szekunder szégyen vagy másodlagos szégyenérzet humánetológiai jelenség: mások súlyos emberi hibájának a hatása.

A magyar nyelvben állítólag 2017-ben bukkant föl.

  • Néhány napja olvastam először a szekunder szégyen kifejezést a nagy viszálykodást indító Rapülők-kritikában. Ott elég érzékletesen le van írva a kínosságnak az az érzése, ahogy feláll az ember karján a szőr, végigfut a hideg a gerinc-tájon stb. Igen, ismerem ezt az érzést. És igen, azt is elég jól ismerem, amikor valaki más zavarbaejtő helyzete, vagy teljesítménye miatt érzem magam így. (Szalay Ágnes, Dívány, 2017. 03. 03.)

De van előzménye. Az angol vicarious embarrassment, second hand embarrassment kifejezések fordítása. De az angol köznyelvben sem régi kifejezés. A németben viszont régóta ismert a jelenséget leíró Fremdschämen, Fremdschämen, Fremdscham kifejezés.

Mit tudunk az érzelmi hátteréről?

  • A szégyen, mint érzelem 2-3 éves korban jelenik meg, és az a célja, hogy a szociális térben jól tudjunk eligazodni. Ezzel szemben a szekunder szégyen az empátiából gyökerezik. Minél empatikusabbak vagyunk, annál nagyobb valószínűséggel éljük meg mások kudarcait a sajátunkként. Agyi szinten nemcsak az empátiáért felelős területeken, hanem a fájdalomhoz kapcsolt részeken is jelentkezik. Szinte fizikai fájdalmat érezhetünk mások kellemetlen viselkedése vagy vállalhatatlan megnyilvánulásai miatt. (Szatmári Betty woohoo.hu 2023.02.02. nyomán)

A magyar eddig azt mondta: Helyetted (is) szégyellem magam. Mindazonáltal nagyon sokszor (erkölcsi) nagyképűség is lehet mögötte. Egy bejegyzésben ezt olvastam:

  • Sajnos ez a szekunder szégyen nagyon gyorsan primer szégyenné is válik, ha eszembe jut, hogy annak idején én is csináltam.
A címben foglalt példákban az értelmi egyeztetés eseteit láthatjuk. Eszerint többes számú alany (Államok, Klinikák, Dalnokok) mellette egyes számú az állítmány (megtámadta, következik, elénekelte). A Dalnokok elénekelte mégis furcsa. Akárcsak a következő:
  • A Kárpátok megakadályozta/megakadályozták a hideg beáramlását.

A Kárpátok esetében egyes és többes számú egyeztetés egyaránt elképzelhető: A Kárpátok megakadályozta/megakadályozták a hideg levegő beáramlását. Ahogy a Váradi Dalnokok esetében is mindkét forma elképzelhet:

  • A szimpózium végén a Váradi Dalnokok egy katolikus népéneket osztott/osztottak meg a közönséggel, majd mindannyian elénekelték a Szózatot.

Az ok nyilvánvalóan az, hogy az alakilag többes számban szereplő alanyt tudatunk egyetlen egységnek, vagy többségnek tekinti-e. Illetve, hogy az egyetlen egység tulajdonnévként vagy köznévként él-e bennünk. Mert ha egyértelmű számunkra a tulajdonnévi jelleg, akkor másként kezeljük. (Ez is a tulajdonnevesülés egyik nyelvtani vonatkozása.) A Kárpátok tudatunkban egy fogalom, de mégis sok hegységre, hegyre gondolunk. A Váradi Dalnokok értelemszerűen többen vannak. Viszont az Egyesült Államok már egy egységnek tekinthető. A Klinikák metróállomás esetében korábban vita volt, mert ott valóban több klinika van, viszont a metróállomás neve egyetlen egységet jelent. Mára talán állandosult az egyes szám: Következik a Klinikák. Persze, ha egyértelműsítjük, hogy ez név, akkor nincs bizonytalanság: Következik a Klinikák állomás. Hasonló helyzetben van a Fővárosi Vízművek. Ezt azonban már olyan régen ismerjük, hogy egyetlen egységnek tekintjük: A Fővárosi Vízművek bejelentette, hogy lecseréli a vízórákat.

balazsge on október 24th, 2026

Nő a karbonlábnyom, terjed a klímaszorongás. Orvoshoz fordulnak a klímapozitívok. Olajválság, előtérben a hőszivattyú. Tenni kell a klímaválság ellen, rögzített kupakot használj, és az üres üvegeket tömd a gépsárkányba, akkor is, ha ott vannak a palackvadászok.

Zöldebb lesz világunk, ha zöldrefestjük: zöldügyek, zöldátállás, zöldpolitika, zöldszakpolitika, zöldüzenet, zöldintézkedés, zöldmunkahely,  zöldhulladék, zöldmegoldás, zöldtéma, zöldjövő, zöldjavaslat, zöldkampány, zöldszemlélet, zöldközlekedés, zöld-tömegközlekedés, zöldalap, zöldfeltételrendszer, zöldenergia, zöldátmenet, zöldkommunikáció, zöldprobléma, zöldügy, zöldmozgalom, zöldkampány, zöldcélkitűzés, zöldszervezet, zöldjavaslat, zöldattitűd, zöldcivil-szervezet, zöldvita…

Rendőrségi ügy az elfbározás, büntetőfékezés, pirózás. A kempelés csak tiltott helyeken, felrizzelni nem tilos, de ne legyen belőle zaklatás (mert az tilos).

Tehetetlenül állunk az AI, MI vagy szövegtenyésztő technikával szemben. Csaknem mindenki vodcastozik. Az infokrácia korszakában élünk, felbukkan a nomofóbia az infodémia, terjednek a zsarolóvírusok. És terjed az okosság: okosautó, okosfalu, okosváros, okosbőrönd, okostáska, okoscipő, okosfásli, okosfogkefe, okosiroda.

Karácsony előtt mindent elönt a fény: fénytroli, fénybusz, fény-HÉV, fénykomp, fénymozdony, fény-Szili, fényfogas. Ha késnek, késési biztosítás. Nyáron: hőségfigyelmeztetés.

Bár karácsony előtt mindenhol megjelennek a fényjárművek, vanmár késési biztostás is, sőt hőségfigyelmeztetés is, sokan piróznak (tüzijátékoznak). Felvonulnak a szitterek: bébi- és kutya-, macskaszitterek.

A gyerekek mosdózak, mennek a szabadszedéses menzára. Az örömöt sokan kombózzák bánattal. Terjesztik a mindenrosszizmust, mindent canceleznek. Kiilleszkednek. Egy időkapszulába zárva élünk, ki kellene csekkolni, kérjünk egy kapszulás feketét, hogy fölébredjünk.

Így lett ez a kis írás egy időkapszulába foglalt fekete és rögzített kupak.

Megnyitó beszéd Minya Károly Új szavak IV. (Tinta Könyvkiadó, 2026) című könyvének bemutatóján a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban.

balazsge on október 24th, 2026
Ha a szabályzat nem igazít el, a tanácsadónak döntenie kell.
Melyik a helyes: Budapest–Belgrád vasútvonal vagy Budapest–Belgrád-vasútvonal?
✅ Javaslatunk: Budapest–Belgrád-vasútvonal. A mérvadó helyesírási tanácsadók véleménye nem azonos, mi a kötőjeles formát javasoljuk. Részletesebben itt fejtettük ki: https://e-nyelv.hu/2025-10-25/budapest-vac-vasutvonal/
Egy szépirodalmi kiadvány szerint: A Kazár Kaganátus szomszédja volt az Iszlám Kalifátus, valamint a Bizánci Birodalom. – A Bizánci Birodalom nagy kezdőbetűzése teljesen világos, létező terület egy adott korszakban. Viszont a kazár kaganátus vagy az iszlám kalifátus egy kisbetűs államalakulat/államforma.
✅ A szabályzat csak a mai és történelmi államneveket szabályozza (AkH. 179.), példái: Római Birodalom, Ománi Szultánság, Kijevi Nagyfejedelemség. Hogy mi tekinthető államnak, nem nyelvészeti kérdés, ezért nem szerencsés az ilyen szabályozás. Az OH. szerint: Bagdadi Kalifátus (881.); vagyis a kaganátust és a kalifátus is felfogható államnak.
Ha a Tomaszow Lubelskinél lezajlott csatáról beszélünk, akkor hogyan írjuk? Tomaszow Lubelski-i csata? Vagy Tomaszow Lubelski csata?
✅ Az -i-re végződő összetett idegen tulajdonneveknél nem egyértelmű, hogy az -i képző egyszerűsödik-e. Ezért kétféle megoldás lehetséges. tomaszow lubelski, de mi inkább javasoljuk az eredeti alakot jobban tükröző kötőjeles megoldást: Tomaszow Lubelski-i.Az 2025-ös kiadású Osiris Helyesírásban videojáték, a Magyar helyesírási szótárban a videójáték alak szerepel. Melyik a helyes?
✅ A videó- mint előtag mindig hosszú ó-val írandó, tehát: videójáték (kövessük az akadémiai szótárt: MHSZ. 569).
Uccsó vagy utsó? Szóban sokszor hallom az utolsó szó rövidítését, de nem tudom, hogyan írjuk.
✅ A szlenges rövidítésekre nincs szabály, az utolsó lehet utsó és uccsó is.
balazsge on október 24th, 2026

Újabb, gyorsan terjedő angol nyelvi hatás, puszta divat, az angol birtokos eset aposztróf + -s raggal való megjelenítése magyar, magyarországi szolgáltatások neveként. Természetesen semmi nem tiltja, hogy valamely szervezetnek Magyarországon angol nyelvű (nyelvtani megoldású) neve legyen. Először egyik régi tanítványom honlapja jelent meg így: Peter’s Planet (a honlapon olykor egybeírva: Petersplanet), bár magyarul és valószínűleg magyaroknak szól, de mivel világjárásról, talán érthető.

Azután jöttek sorban a Péterek: Peter’s Pasta, Peter’s Terasz, Peter’s Textil, Peter’s Gumiklinika, sőt, Grétsy tanár úr, ha élne, bizonyára felszólalna a Peter’s Caffé ellen, mivel ez többszörösen hibrid, angolos-magyaros forma, ha már angolul kezdődik, angolul is kellene folytatódnia, vagyis: Peter’s Cafe. De a cafe-nak további szabálytalan változata is előfordul: café.

Vajon  miért nem lehetne mindez magyarul? Péter világa, terasza, textilje, gumiklinikája, kávéháza?

A lakótelepek nevét az AkH. 379. példatára szerint így, vagyis nyelvtani felépítésük alapján írjuk:

  • Erőmű-lakótelep (közszói előtag + lakótelep: AkH. 175a)
  • József Attila-lakótelep (személynév + köznév: + AkH. 166, 174b)
  • MÁV-lakótelep (mozaikszó + köznévi utótag AkH. 289a)

Egyébként pedig külön:

  • Füredi úti lakótelep (AkH. 174b, persze nem tudjuk, hogy miért)

Elmondhatjuk, hogy ahány lakótelep, annyi írásmód. Az AkH. 12. szabályzata a 190. pontba beiktatta a lakóparkok nevét is. Ezekben a köznévi utótagot kötőjel nélkül írjuk és kis kezdőbetűvel kezdjük, esetünkben a példa:

  • Sasadliget lakópark

Nem lenne szerencsés azon morfondírozni, hogy vajon a lakópark miért más minőség, mint a lakótelep, s még véletlenül sem kérdeznénk rá, hogy akkor a lakótömb melyik csoportba tartozik. A helyesírás szabályozói szerint könnyen lehet, hogy egy harmadik csoportba. Ez az eset is példa a helyesírás túlbonyolítására.

Álláspontunk szerint a lakótelep és a lakópark (no meg a lakótömb is) efféle megkülönböztetése fölösleges; és az sem szerencsés, ha egy adott névtípuson belül különféle nyelvtani megfontolás a helyesírás alapja. Javasoljuk a kötőjel nélküli formák használatát.

balazsge on október 24th, 2026

Jókai Mór Levente című ötfelvonásos drámai költeményének középpontjában a honfoglalás kori etnikai összeütközések kapcsán Árpád négy felnőtt fiának a halála áll. A mű a millennium alkalmából született meg, s noha a bemutatóját 1898-ban többször is meghirdette a Nemzeti Színház, sőt zenés változat is készült belőle, végül sem ott, sem más színpadon nem játszották el. Mai szemmel olvasva a szöveget, az előadását legföljebb egy „költői színház” összművészeti alkotásaként lehetne elképzelni. Mint minden művében, Jókai ebben is lubickolt a nyelvi régiségekben. A Levente így megmaradt a nyelvi archaikumok iránt érdeklődők könyvdrámájának.

Jókai Mór a millennium (ezredéves ünnepségek) alkalmából írta Levente című ötfelvonásos, hét szakaszból álló történelmi drámai költeményét a Nemzeti Színház számára. A munkásságát megkoronázó, összegző, retrospektív műnek szánta. Negyven éve hordozta magában egy magyar Nibelung-ének tervét, romantikus elképzelései rokoníthatók Wagner Ringjének a világával. Fölébredtek benne ifjúkori festői próbálkozásai. Ő inspirálta (rokona) Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképének a gondolatát is. Egy vélemény szerint a Feszty-körképet a Levente illusztrációjának is tekinthetjük. Jókai itt saját kutatásai és elgondolásai alapján meséli el Árpád vezér fiainak a történetét, a kazárok által birtokolt terület meghódítását. A történet drámai (etikai) magva a honfoglalás kori etnikai összeütközések kapcsán Árpád négy felnőtt fiának a halála, az ő – mintegy – feláldozásuk a letelepedésért, az új hazáért. A drámából azonban hiányzik az igazi drámaiság, az „örök emberi”. Levente alakja nincs kidolgozva, nem igazi tragikus hős, nem vétett semmit, mégis meg kell halnia. Jókai a honfoglalás kori nyelvezet illúziójára is törekedett. Mint minden művében, ebben is lubickolt a nyelvi régiségekben. Maga is érezte ennek visszás jellegét, ezért a színészek számára felkínálta a szöveg („tájszólam”) egyszerűsítését. Bár a Levente bemutatóját 1898-ban a Nemzeti Színház többször meghirdette, sőt egy zenés változat is készült belőle, soha nem került színre sem ott, sem másutt. A drámai költeményt mai szemmel olvasva legföljebb egy „költői színház” összművészeti előadásaként lehetne elképzelni. A drámához Jókai terjedelmes utószót (egyfajta magyarázatot, értelmezési utasítást) illesztett, amelyben – a korban megerősödő finnugor nyelvelmélettel szemben – harcosan hitet tett a magyar nép és nyelv magyar volta mellett. Ezt a szöveget az Akadémián is felolvasta, szereplését és véleményét a kor nyelvészei nem fogadtak lelkesen. A Levente megmaradt a nyelvi archaikumok iránt érdeklődők könyvdrámájának; recepciója, visszhangja nincs – s valószínűleg olvasója sincs. Pedig izgalmas kérdés, hogy lesz egy történelmi eseményből mediális transzformációkkal festmény, próza, drámai költemény, zenés színház.

A teljes írás az Uránia tudományos folyóiratban olvasható: https://urania.szfe.hu/2025/11/jokai-honfoglalasdramaja-a-levente/

Jókai 200 összeállításunk az E-nyelv Magazin 2025/4. számában olvasható: https://e-nyelvmagazin.hu/lapszam/?sz=jokai200

balazsge on október 24th, 2026

Összeállítás mindenszentek, halottak napja táján és kapcsán érkezett kérdésekből.

Nem magyartalan a mindenszentek, hiszen mindenszent kellene legyen?

Nyelvünk sajátossága, hogy többséget kifejező mennyiségjelző után is egyes számban egyeztet: sok ember, száz munkás. A minden után is egyes szám szokott lenni: minden ember. Ám a 19. században “emelkedett” stílusban és egyházi ünnepek régi nevében (talán indoeurópai hatásra) többes számú egyeztetés is előfordul: minden körülmények között, összes versei, mindenszentek, háromkirályok – mivel ezek hagyományos formák, nem kifogásoljuk őket (NymKv. 2/149).

Mit jelent: loppal? Reményik Sándor: És aztán: kezet fogni halkan, loppal, / Egyik halott a másik halottal: / Ó, hisz’ mi itt mind halottak vagyunk.

A loppal régies, népies határozószó, jelentése: lopva, titokban, észrevétlenül (Éksz. 844).

Miért írjuk Pelágiusz pápa nevét magyarosan, míg Pelagius tévtanítóét latinosan? 

A klasszikus görög és latin kultúrából egyes neveket latinosan, másokat átírva magyarosan írunk. A különbség az lehet, hogy a görög és latin eredetű Pelagius egy laikus keresztény tanító neve, magyaros és keresztnévként is adható formája: Pelágiusz.

Minden állandó jelzős Boldogasszony esetén az állandó jelzőt is nagybetűvel írjuk? Sarlós/sarlós, gyümölcsoltó/Gyümölcsoltó, Gyertyaszentelő/gyertyaszentelő Boldogasszony sorakozik előttem, és szeretnék tanácsot kérni, melyik névváltozat a helyes?

Boldogasszony (Szűz Mária) neve nagy kezdőbetűvel írandó, viszont az ünnepnevek kis kezdőbetűvel: sarlós Boldogasszony, gyümölcsoltó Boldogasszony, gyertyaszentelő Boldogasszony; ahogy például karácsony, húsvét és pünkösd is. De mind a népi, mind a kiemelt ünnepek esetében gyakori a nagy kezdőbetűvel való kezdés.

Királyok Völgye vagy Királyok völgye (Egyiptom)?

Különírjuk, a második tagot kisbetűvel kezdjük: Királyok völgye (AkH. 183).