Hitébresztő imanyolcad Kisszántón, Bihari Református Egyházmegye. Királyhágómelléki Református Egyházkerület
2/II. nap, Böjtmás hava – március 6-a, hétfő, este 6 óra
Ha az igazság érvényesül (Példabeszédek 21,13–15): „Az igaznak öröm, ha a törvény jut érvényre, de a gonosztevőnek rettegés.” (Máté 23,23–25:): „Igazság, irgalmasság és hűség. Ezeket kellene cselekednetek.”
Kérő imádság a magyarság lelki, szellemi éréséért és a magyar nemzeti öntudat ébredéséért, illetve a családokban és közösségekben használt magyar nyelvünk tudatos ápolásáért, megbecsüléséért és újjáéledéséért. Szószéki igei szolgálat: Nt. Wagner Erik, a Nagyvárad-Hegyaljai Református Egyházközség lelkipásztora, Bihar vármegye
Előadás:  A mi nyelvünk: a nagyszülőktől az unokákig – Dr. Balázs Géza, nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Színház- és Filmművészeti Egyetem Budapest, Partiumi Keresztény Egyetem Nagyvárad.

Néhány kiegészítő információ az imahétről:

Kisszántó egy 96 százalékban magyar falu, Nagyváradtól 13 km-re található. A falu címerében a kocsányos tölgy található, melyből még kettő, több mint százévesek, mai napig láthatók, egy a faluban, egy pedig a falu határában levő erdő szélén. Kisszántón voltak birtokosok valamikor a Csákyak is, amely családból származott Csáky István külügyminiszterünk is. A Kisszántón birtokos Hermann Königswarter báró egy nagyon híres lótenyészetet is működtetett, melynek épületei ma is láthatók. Versenylovai Bécsben is megmérkőztek. Sok port kavart annak idején Petőfi nevű versenylova; mármint a név miatt. Makkos kerttel és olajgyárral is rendelkezett a régente községként számon tartott település. Jelen pillanatban a falu egyik éke egy barokkos épület, melyet nemrégiben kapott vissza a még mindig gazdag Makai család. Sajnos az épület nincs a legjobb állapotban, de reméljük nemsokára felújításra kerül. Kisszántó és Nagyszántó között nő a leánykökörcsin egy fajtája, amely másutt nem jellemző ezen a vidéken, valamint a páfrány, illetve a mézgás éger. Osváth  Pál is tallóz ez utóbbiról a Sárrétről írt monográfiájában (ez esetben a Sárrét Herpálytól Biharig húzódik). Parasztköltők is laktak a faluban. Néhai Bertalan Károly három kötete már meg is jelent Miskolcon, míg néhai Szűcs Elemér verseibe beleolvashat bárki az internete. A legárvább magyar Karácsony c. verse 1956-ban íródott s nem is oly megvetendő a lírikussága. Az 1814-ben megnyitott református temetőben is láthatók csónakszerű fejfák, akárcsak Kazinczy és Kölcsey szülőhelyeinek vidékén. A falu 1697-ben, a török idők végeztével, való újraalapításakor Dobozy István, akit az újjáalapítónak is tartanak, feleségül vette az áldott munkásságú Komáromi Csipkés György leányát, Katalint. Katalin jótékony szívűségéről volt híres ezen  a környéken. Sírja, édesapja és férje mellett található a debreceni honvéd temetőben.  

A kisszántói gyülekezet a szenthumor kedvelője is! Amilyen oldott hangulatú az igehirdető, olyannyira oldott hangulatú lesz a gyülekezet is. (ZBK lelkész leírása nyomán)

  

Itt hozzászólhat!

Megosztás