TETTEN ÉRT SZAVAK
„én vagyok az első angyal Csíkban” (182.) A teljes írás itt olvasható: https://orszagut.com/tudomany/balazs-geza-nyelvor-a-vidiak-miert-nem-vidiek-5692 Itt hozzászólhat!
A kántortanítók 1945-ig kántori, azaz egyházzenei teendőket is ellátó egyházi iskolai tanítók voltak. Az istentiszteleti alkalmakhoz kapcsolódó egyházzenei szolgálatot az egyházi ének és zene tanításával, kórus szervezéssel és orgonakísérettel látták el. Ehhez szolgáltak segítségül a kéziratos, egyes esetekben kottás kéziratos, majd nyomtatott kántor- vagy énekeskönyvek. A kéziratos kántorkönyvek, énekeskönyvek sok mindent megőriztek a helyi anyanyelvi […]
Az akadémiai elutasítás és elhatárolódás ellenére a magyar nyelvtörvényt a kormány felkarolta, és a 2000-es társadalmi vita után 2001. november 29-én kisebb módosításokkal, csaknem kétharmados parlamenti többséggel elfogadta. Hangsúlyozni kell, hogy a megszületett törvény gyakorlatilag nem tekinthető „nyelvtörvénynek”, ezért a nyelvművelők javasolták, hogy inkább „reklámnyelv- vagy felirattörvénynek” hívják. Címe sem sugall nyelvtörvényt: szövege a tehát […]
Bár általában nem a nyelvtanóra szokta a diákokat lázba hozni, Széplaki Erzsébet osztályaiban mégis toplistás helye lett a nyelvtannak, a gyerekek pedig szinte kikövetelik, hogy házi feladatot kapjanak az általa írt tankönyvből. Mivel érte ezt el? Erről faggattuk a Magyartanárdíjat nyert pedagógust. – Nem sokkal a rendszerváltás után, az 1990-ben alapított Apáczai Kiadó ügyvezetője, Esztergályos […]
Egy település jellemzőit gyakran foglalják jelmondatba írók, költők, újságírók, s ezek közül némelyik marketingcélokat is szolgálhat. Így lett Győr a vizek városa, Debrecen a virágok városa vagy Sopron a leghűségesebb város. Névfelidéző metaforikus szókapcsolatokat is szívesen alkotnak: cívis város (Debrecen), fekete város (Lőcse), Körös-parti Párizs (Nagyvárad), a királyok városa (Székesfehérvár). (1994—2003 között az akkori ifjúsági […]
A 2023. évi áprilisi magyar nyelv hetén, a Nemzeti Színházból indult útjára az Anyanyelvi piknik. Következett Sátoraljaúhely, Kapolcs (kétszer), Berettyóújfalu, Aranyosapáti, Ragály és Zamárdi. 2024-ben a tervek szerint a következő helyekre látogat el: Szenna, Kaposvár, Élesd (Románia), Paptamási (Románia), Kőröshegy, Balatonföldvár, Tihany (anyanyelvi liget), Szentgál, Szőlősgyörök, Kisvárda, Devecser (és már más települések is sorban állnak). […]
Jókai írja, „ez időben verseit az utolsó parasztkunyhóban éppen úgy ismerték, mint a delnők budoárjaiban, s arcképe ezernyi ezer példányban forgott a hazában…” A legenda hősies és rejtélyes halálával csak fokozódott. A népi emlékezet egy sajátos módja: az emlékállítás. Ennek is legnyilvánvalóbb módja a tisztelt személyiséghez fűződő közvetlen (érintkezéses, azaz indexikus) kapcsolat. Minden vallás alapítójának […]
Nem kértem, nem olvastam, nem kedveltem, nem kattintottam, de valahogy rátapadt a közösségi oldalamra egy kamuhíreket tonnaszámra gyártó forrás, és mindennap a közösségi oldal hírfolyamának élére tolakodik. Ez a közösséginek mondott oldal (online-hírforrás) rácáfol mindenre, amit újságírásnak tartunk, ráadásul meglátásom szerint a bűncselekmény kategóriáját súrolja, ha csak már át nem lépte. Az online-hírforrás jellemzője, hogy […]
A világmegismerési problémákat a magyar nyelvben több téves rendszertani példa bizonyítja. Például a víziló. Neve ellenére nem a lovak rokona. A nílusi víziló Afrikában élő, nagyméretű, növényevő emlősfaj. Ernst Haeckel 1866-ban kiadott törzsfája a vízilovakat a cetek közeli rokonaiként ábrázolja. Máig sem tudni, hogyan jutott erre a (helyes) következtetésre. Nyelvújítóink is kínban voltak, ezért ősotrombnak nevezték. […]
És ekkor jelentkezik – igaz, folytatásokban – az első regény, az Álmodozó szerelem. A négyoldalas Győri Közlönyben volt olvasható 1886. január 3. – 1886. június 3. között. Az Álmodozó szerelem tehát mindmáig egy mára már csak egyes könyvtárakban elérhető, régen megszűnt vidéki folyóiratban rejtőzködött. A Gárdonyi-kutatás persze tudott róla, de nem tartotta érdemesnek elővenni. Leginkább ifjúkori zsengének, tollpróbának tartották, […]
