Napló

balazsge on július 12th, 2020

A családi házban olykor megjelennek a hangyák, százlábúak, pókok, legyek, méhek, szúnyogok. Eddig vagy kitereltem vagy lefújtam őket. Tegnap a szobámban megpillantottam egy magányos hangyát, amint egy óriási morzsát cipelt. Nyilván én ejtettem le a morzsát, ő megtalálta, és sziszifuszi munkával vitte-vitte valahová. Megsajnáltam. Nem tudtam bántani. Én itt teljes kényelemben falatozok, morzsázok, öntelten kihasítok […]

Olvassa tovább: A morzsát cipelő hangya

balazsge on július 11th, 2020

“Akkor olvastam az egyik újságban, hogy egy francia manus el tudja fingani a Marseillaise-t… Úgy döntöttem, hogy megtanulom elfingani a himnuszt. Nyolc hónapomba telt, mire – néhány hamis hanggal ugyan, de – sikerült.” Jóérzésű ember ilyet le nem ír. Egyáltalán: miért jár ezen a esze? Micsoda csorbult gondolkodás? És miért pont a Himnusszal kapcsolatban, amelyet […]

Olvassa tovább: A Himnusz megbecstelenítése

balazsge on július 10th, 2020

Magántudós. Olyan tudós, aki nem épült be az akadémiai közegbe. A tudományos élet outsidere. Róluk ír Vincze Tamás a Széphalom évkönyvben (2018). És felbukkan Torma Zsófia, az első magyar régésznő neve is, aki egész életét a tordosi kultúra feltárására és ismertetésének szentelte, és halála előtt a kolozsvári egyetem díszdoktora is lett. Nem is outsider tehát. […]

Olvassa tovább: Magyar Sziszüphosz

balazsge on július 8th, 2020

Ma végre sikerült meglátogatnom a Balaton-felvidék legjelentősebb római emlékét, a balácai (Nemesvámos) villagazdaságot. A Nemzeti Múzeum tagintézménye egymásnak ellentmondó és zavaros információkat ad közre honlapján (az egyik nyitvatartási adat 2014-re vonatkozik). A helyszínen megtudjuk, hogy a főépület, ahol a lényeg, a római mozaikpadlók láthatók: tartósan zárva, fából készült teteje életveszélyes, megtámadta valami gomba. Megnézhető a […]

Olvassa tovább: Villa romana Baláca

balazsge on július 5th, 2020

Nem tudom, milyen szövegkörnyezetben mondta Engel Pál, de rendszeresen idézik tőle: “a tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbe vonni. Ami ezen túl van, az a szellemi és a politikai alvilág.” Ami pedig ez: a legsötétebb dogmatizmus. Az  inkvizíció előszobája. Ezek szerint egyes tudományokban vannak olyan állítások, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni. […]

Olvassa tovább: Szellemi “alvilág”?

balazsge on július 4th, 2020

“Kivéve a legfelső és a legalsó társadalmi réteg tagjait, mindenki, akivel csak szóba elegyedtem, gyerekes ártatlansággal azonnal kikérdezett. Ősi szokás… Nyilván az ezeréves tanításból fakad. Mindenki a testvéred.” (35) India, Mándu, 2020 “csodálom a szülők és gyermekek közötti harmonikus kapcsolatot. A hatalomért és hatalom elleni küzdelemnek nyomát sem láttam. A szülő jobban tudja, tehát ő […]

Olvassa tovább: A hindu gyerek

balazsge on július 3rd, 2020

“Ázsiában az rémít engem, hogy a mi jövőnk képét vetíti elénk. Az indiánok Amerikájában egy olyan korszaknak ott is múló visszfényében lelem örömöm, amelyben az emberi nem még arányban állt környezetével, és kellő viszony állt fenn a szabadság gyakorlása és jelei között” (159) (India) “A túlságos fényűzés és a túlságos nyomor közti távolság szétfeszíti az […]

Olvassa tovább: Szomorúbb trópusok

balazsge on július 2nd, 2020

Eddig még nem ugrottam neki Passuth hatalmas életművének – az Esőisten siratja Mexikót sorban áll, de megelőzte most a Kutatóárok, fiatalkori éveinek regénye; bár én inkább naplónak vagy emlékiratnak mondanám. 1918-1920 Kolozsvár, 1920 Budapest, 1921 Milánó. Izgalmas korszak. Ebből számomra a legérdekesebbek a kolozsvári évek: a világháború vége (érettségi és jogi egyetem, s a magyar […]

Olvassa tovább: Passuth László: Kutatóárok

balazsge on július 1st, 2020

Késő este kaptam a gyászjelentést. Rajta barátom neve, de még egy plusz keresztnév, tehát ismerős is volt, meg nem is. Gondoltam, valamelyik családtagja, akit nem ismerek. De azután lassan: hogy mondja Illyés? “Kristályosodni kezd egy addig alaktalan igazság…” A barátom gyászjelentése ez. Nyolc évvel fiatalabb nálam. Tizenhat évesen jött el első rádiós táborunkba. Éles látásmódja, […]

Olvassa tovább: A füredi temetőben

balazsge on június 29th, 2020

Az elmúlt három évben több munkáscsapattal is megismerkedtem. Szerencsém volt, mert találkoztam remek szakemberekkel: akik vidáman, tréfálkozva dolgoztak és nagyon szép munkát végeztek. Legutóbb egy vidéki, idősebb, összeszokott csapattal: minden reggel 7.20-kor megérkeztek, reggeliztek, délben együtt ebédeltek, és 16 órakor távoztak. Tetszett, hogy rögtön hoztak magukkal széket és asztalt és mikrót, és délben 30 percre […]

Olvassa tovább: A munka dicsérete