Napló

balazsge on március 17th, 2019

Vadálló-kövek. Egy tarajos kősor Dömös fölött a Prédikálószék gerincén. Az érdekes sziklaalakzatok megmozgatják a fantáziát. Mint egy várfal-sor. Erődítmény. De miért vadálló? Állja a vadat? Nekem már a csókálló rúzs is furcsa nyelvi kifejezés. Persze az etimológia segít: a német Wildstand magyar változata: olyan hely, ahol szívesen állnak a vadak. De magyarul mégis furcsa nekem. […]

Olvassa tovább: Vadálló

balazsge on március 16th, 2019

El kell helyezni X.-et, volt már diplomata, dolgozott minisztériumi vezetőként, de nem alkalmas, nem lehet rajta pontosan “elmenni”, velünk van, de mégsem, a lényeg, hogy el kell helyezni. Van itt egy múzeum, jó lesz ő ott, csöndben megülhet. Írjátok ki a pályázatot, azután tegyétek oda. Legyen egy kilencfős bizottság, tudjátok kikből. – Ketten jelentkeznek, a […]

Olvassa tovább: Csúszás

balazsge on március 14th, 2019

Mért nem adnak magyar nyelvtant? Azt tanulnám. (Eliz kisasszony) – Nem adnám száz forintért, hogy semmim sincs (paradox mondás) – Az ember akkor a legboldogabb, mikor legkevesebbel beéri – föltette magában, hogy sztoikus lesz, semmivel sem fog törődni; a világot úgysem lehet megjavítani – Az apa haragja méz és balzsam a sors haragjához képes, s […]

Olvassa tovább: Jókai: Az új földesúr

balazsge on március 13th, 2019

“A város romjai úgy hevertek előttünk, mint a tenger közepén hajótörést szenvedett bárka, amelynek árbocai eltörtek, neve eltűnt, legénysége elpusztult, és senki sem tudja, honnan érkezett, kié volt, milyen sokáig volt úton, és mi idézte elő pusztulását.” Stephens írja Copánról, a hondurasi maja városról. Ugyanezt éreztem a guatemalai dzsungelben.     Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Kik, honnan, miért

balazsge on március 12th, 2019

Ötven év termése. 11 válogatott elbeszélés korábbi 7 kötetből. Tárnok Zoltán elbeszéléseinek főszereplője a kisember, ma sokan úgy mondanák: lúzer. Egy mikrokörnyezetben, Budapest sokféleképpen „irodalmiasított”, kétarcú kerületében, a VIII. kerületben. Az árnyék (1996) főszereplője küldönc, mindenes egy vállalatnál, ám a „rendszerdöntés” elsők között dobja az utcára, és az akkor gyorsan szaporodó gátlástalan ügyeskedők karmaiba kerül. Duplán […]

Olvassa tovább: Tárnok Zoltán: Kereszt a falon

balazsge on március 11th, 2019

Hagyományos cirkókazán helyett kondenzációst lehet már csak beépíteni. Korszerűbb fűtés, kevesebb gáz, takarékoskodás, környezetvédelem. Évente 20-30%-ot is lehet spórolni. Jól hangzik. Igaz, a kazán legalább kétszer annyiba kerül, mint a másik, a kéménybélelés meg még egyszer annyiba. A kondenzációs kazán kötelező karbantartása évente annyi, mint az egyhavi eredeti gázszámla. Nem akarom pontosan kiszámolni, de úgy […]

Olvassa tovább: Fűtéskorszerűsítés

balazsge on március 8th, 2019

Pelota (spanyol), pilota (baszk), pelote (francia) – labdajáték(tér). Minden maja városban van pelota, azaz labdajátéktér, feltárva, feltáratlanul. Ahol feltárták, ott különböző nagyságú, két párhuzamos emelvény (nézőtér?) között egyenes terület, középen, az emelvényhez rögzítve egy (különböző nagyságú) kőkarika. A labdajátékot két csapat játszotta, ezen a kőkarikán kellett átdobni (kéz és láb érintése nélkül, tehát állítólag a […]

Olvassa tovább: Még egy maja titok: pelota

balazsge on március 7th, 2019

“Gárdonyiban utazom.” Február 12-én Sümegen van előadásom, átautózom Devecseren, Gárdonyi Géza-emlékhely, febr. 20-án Kaposváron Gárdonyi-konferencia, M. Mester Katalin érdekfeszítő előadása Gárdonyi devecseri vonatkozásairól. Újraolvastam és újra felfedeztem A láthatatlan embert. 21-én anyanyelvek napja a PIM-ben Gárdonyival indítok. A február 22. Adán ér, ahol a Szervas Gábor Nyelvművelő Egyesület 25. éves jubileumán mondok köszöntőt, persze szóba […]

Olvassa tovább: Gárdonyiban utazom

balazsge on március 5th, 2019

A majákról, az “újvilág görögjeiről” sokat tudunk, és sok mindent nem tudunk, és azt gondoljuk, hogy nagyon sokat tanulhatnánk a példájukból. Nem tudjuk, vagy nem értjük: – miért építettek szinte összefüggő városokat, városállamokat a Karibi-térségtől a Csendes-óceánig, nem túl barátságos környezetben (esőerdőben, dzsungelben)? Merthogy mezőgazdaságra szükségük volt, és ez a táj nem a legalkalmasabb erre. […]

Olvassa tovább: Mit nem tudunk a majákról?

balazsge on február 27th, 2019

A kecskeméti Katona József Könyvtárban mutattuk be Beke József tanár úr Bánk bán szótárának második, átdolgozott kiadását. Örülök, hogy részese lehettem ennek az eseménynek, s van egy kis részem a szótárban is, meg az ezt megelőző Arany-szótárban is. Hallgatósága főleg hosszú tanári pályája tanítványaiból állt, de már sokan engem is visszajáró vendégként köszöntöttek, mert az […]

Olvassa tovább: Beke József tanár úr