Napló

balazsge on április 21st, 2021

Az ember gyűjtögeti a szelektív hulladékot: a kiégett égőket, elhasznált elemeket, s amióta egy fiatal doktornő szinte könyörögve mondta neki, hogy ne dobjon ki gyógyszert, azóta azt is. Évek óta gyűlnek, már megtelt velük egy kartondoboz. Most már jó lenne tőlük megszabadulni, ezért megnézi, hogy milyen veszélyeshulladék-lerakóhelyek vannak a környéken. Kettő is van. De azután […]

Olvassa tovább: Szelektív

balazsge on április 17th, 2021

A kenyér hangját hallom én, Az apám szavát vallom én. Bárki vessen követ rám: Ez itt az én hazám. A mezők útját járom én, A gyárak súlyát hordom én. Bárki vessen követ rám: Ez itt az én hazám. Fut a vonat. Szép a Vértes, a dunai táj, de amint a vonat Csornánál eltér a fővonalról, […]

Olvassa tovább: Mindenütt otthon

balazsge on április 16th, 2021

Most a költészet napjához kapcsolódva a költészet nyelve címmel zajlik a magyar nyelv hete. A szervezést úgy 10-15 éve Grétsy László tanár úr adta át nekem, idén pedig már tanítványaim is bekapcsolódtak, s ha jól számolok, ők a 100. évfordulóig is elvihetik. Az 55. magyar nyelv hete online-formában zajlik, minden este 19.00 órakor jelentkezik egy […]

Olvassa tovább: 55. magyar nyelv hete

balazsge on április 13th, 2021

Minden vasi embernek kötelező olvasmány. Én másodszor olvastam: Vasi panoptikum, szakrális-spirituális útikalauz. Egyszer találkoztam a szerzővel Szombathelyen, jó lett volna még alaposabban megbeszélni mindent.  Az alaphelyzet: a szerzőt megszólítja a táj, például a veleméri templom: „Ekkor értettem meg, miért olyan vacak, gyakran az álszakszerűség unalmába fulladt a magyar útikönyvek, ismeretterjesztő füzetek zöme, mit titkolnak olvasóik […]

Olvassa tovább: Mórocz Zsolt: A mÿ Lakó-Helyeink

balazsge on április 12th, 2021

Ez a nagyszerű (mert végig feszült, kalandos, romantikus) film minden pedagógia és tanár alapfilmje. Egy 1959-es amerikai elit középiskolai környezetben az iskola küldetésére, a társadalomban pedig napi konfliktusként megjelenő örök kérdésekre világít rá, úgymint: fegyelem — szabadság, közösség – egyén (személyiség), (kulturális) hagyomány – szuverenitás (itt a Carpe diem! jelszavával). És persze a tanári munka […]

Olvassa tovább: Holt költők társasága

balazsge on április 11th, 2021

Amikor költészetről, versről beszélünk, elsősorban érzelmek kerülnek szóba, valamint olyan esztétikai kérdések, mint hogy miért szép a vers? Ez természetes, mert a szépséget fölfedezni, tanulni fontos; egyúttal örömöt jelent, s az embert leginkább az öröm élteti, mozgatja. Azonban a költészet, és persze általában a művészet lényegének megértése messzebb vezet bennünket egy-egy műalkotásnál. A művészi tevékenység […]

Olvassa tovább: “A költészet az emberiség anyanyelve”

balazsge on április 6th, 2021

A húsvét nagy tévés ajándéka Karol Wojtyla (II. János Pál pápa) életrajzi filmje (kétszer két részben, mintegy 6 órában). Az első két rész 1939-től, Lengyelország német megszállásától 1978-ig, a pápaválasztásig kíséri útját (Az ember, aki pápa lett), a második két rész a pápaság időszaka, haláláig, 2005-ig (A pápa, aki ember maradt). A mozaikokból, esetenként adomaszerű […]

Olvassa tovább: Karol – Az ember…, A pápa…

balazsge on április 2nd, 2021

Ma éjjel Kováts Dániel tanár úr (nekem Dani bátyám) önéletírását olvastam. Miközben nyugodt életre, alkotómunkára, közösségi feladatokra, tanításra vágyott, a sors kelettől nyugatig, fel és le sodorta, de „mindenütt otthon” érezte magát, mindenütt megtalálta a munkában az örömöt: építkezésen, vájártanulók oktatásában is, mert annyira szereti szülőföldjét, anyanyelvét, s az azt hordozó embereket. Abaújnádasdon született a […]

Olvassa tovább: Kováts Dániel: Egynapi járóföld

balazsge on március 30th, 2021

Tízéves koromtól írtam tudósításokat a Pajtás újságba. Ennek révén jutottam el jutalomból többször is a zánkai úttörőtáborba, és ennek kapcsán kaptam első jövedelmemet, egy – talán húsz vagy ötven forintos – vásárlási utalványt. Az utalványt édesanyámmal mentünk beváltani. Emlékszem, a Kálvin téri áruházba tértünk be, és édesanyám azt mondta, hogy bármit vehetek rajta. Először egy […]

Olvassa tovább: Az első vásárlási utalvány

balazsge on március 29th, 2021

Sverák filmművészete szervesen kapcsolódik a cseh mentalitás regényben, filmben megfogalmazott hagyományaihoz. A Csereüvegek idős irodalomtanára megelégeli a beszólogató, rendetlen (de még nem az amerikai filmek középiskolásait idéző) nebulókat, felmond. De még dolgozni akar, emberek között lenni, bicikilisfutárnak áll, sejthető, milyen eredménnyel, majd üvegvisszaváltónak, ahol derűje, kapcsolatteremtő segítőkészsége kiteljesedhet, csakhogy végül az emberi munkát kiiktatja az […]

Olvassa tovább: Ján Sverák: Csereüvegek