Napló
Innen (Zamárdi) Tihany a túlsó, Tihanyból Zamárdi a túlsó… (Kérdés: melyik is a túlsó part?) (Korzenszky Richárd bejegyzése és képei) Szabó Lőrinc: A túlsó part S ez lett fontos az Istenek előtt. Áldottak voltak a titkos erők, melyek a túlsó partra vittek át, ahol a lélek elejti magát, ahol gyógyul a fájó akarat, ahol bilincsét […]
Korzenszky Richárd atya eljött, hogy megáldja a házat, mely a jóakaratú emberek előtt nyitva áll. Itt hozzászólhat!
Nyit a színház. Szerelemről szóló üzenetek a falakon. Vajon mitől “örök” a szerelem? Nekem inkább az akadályozott, a beteljesületlen szerelemről, az örök harag pusztító hatásáról szól. Persze szép a vágyakozás, az első pillantás, a mindenáron megtartani akarás. De ott van az ősök átka. Lőrinc barát naiv bája: hátha ez a szerelem békét teremt. A véletlenek […]
A 80. szüleésnapjára készülő kötetbe kértek tőlem sajátos hangú köszöntést. Jankovics Marcell hálózatairól írtam. Sajnos, már nem olvashatja. Ezért közzéteszem itt. Jankovics Marcell egy olyan tudományt, tudományos megközelítést képvisel, ami csak nyomokban létezik (már) Magyarországon. Egy olyan tudományt, amely a teljes emberről akar valamit mondani. Olyan tudományt, amely nem áll meg az adatoknál és az […]
Talán egy éve hetente olvasok a büntetőfékezésről. Nem tudom, hogy mi az. El tudom képzelni. Velem kapcsolatban soha nem történt. Persze, hoztak már veszélyes helyzetbe a közutakon, fékeztem, kerültem, legyintettem. Mit is tehetnénk, ha a gépjárművezető-oktatók szerint a jelöltek egyharmada pszichikailag problémás. Minden reggel hallom, hogy a BUX, meg a tőzsde, főleg az ázsiai. Elvben […]
2016. március 24-én írtam itt, ebben a naplóban, amikor olvastam Karácsony Benő: A megnyugvás ösvényein című regényét: “Karácsony műve életében már nem jelent meg, mert Auschwitzban meghalt, fiát, az építészhallgatót, akinek vélhetően szól ez a regény, Pesten addigra agyonverték, feleségét megölte az idegbaj, de ő minderről nem tudott…” Beszélgetek újdonsült barátaimmal a buddhizmusról és arról, […]
Megszervezett, irányított, technicizált társadalom. Csak sav és áram. Az Állam, a Nagy Egység hallólemezen (hangszórón) át irányít. Minden racionális, érzelem, magánélet nincs. De volt egyszer egy más világ: könyvek, rímes sorok, könnyek, álmok, szerelem, érzelgős temetés. A tökéletes utánpótlás érdekében egymásnak rendeli a tenyészbizottság Ollent és Lindát. Lindában feltámad az ismeretlen vágy. SZERELEM. “Magába foglalta […]
Mintha nyelvtankönyv lenne. Nem az. Ez irodalmi nyelvtan. 1943-ban egy eszméletlen férfit találnak Triesztben. Kiderül, hogy beszédközpontja sérült. Finnek gondolják, elkezdik nyelvi és kulturális nevelését. „Meg kell tanulnia az anyanyelvét. Finn nyelven nevelkedett, az az altatódalocska nyelve, amelyen esténként álomba szenderült. De nem elég megtanulnia, szeretnie kell.” (38) „Mivel a nyelvünk az édesanyánk, keressen asszonyt […]
Olvassa tovább: Marani: Új finn nyelvtan – irodalmi nyelvtan
Senki nem olvasta előttem a Kriterionnál 1990-ben megjelent Karácsony Benő: Líra című novelláskötetét. Kidobásra ítélték. Megmentettem. Ma a Csendes történetet olvastam. Az egykori élettel (és kizsákmányolással) teli kastély urai meghaltak, egyetlen baroness maradt, ki férjhez menni sem tudott, elszegényedett, a kastély tönkrement, s egykori kicsúfolt parasztjaihoz ment kérincsélni… Majd az ősei által csúffá tett Medve […]
Olvassa tovább: Karácsony Benő: Csendes történet – Kopottbáró
Igehirdetés az üres templomban, online: “Uram Isten, mikor telnek meg ismét ezek a padok veletek…?” (98), “A karantén szó eredetét a Quaranta giorni (negyven nap) olasz kifejezésre vezetik vissza. Viszont a görög kifejezés kratajoténáj azt jelenti, hogy megerősíteni, erőssé tenni… a hatóságok által helyesen tanácsolt fizikai karantén mellett nekünk most az isteni karanténra is igazán […]
Olvassa tovább: Pálfi József: Harminchárom (ige-magyarázat, ige-hirdetés)
