Áldozatok a politikai korrektség oltárán
Életünk összes nagy narratívája összeomlott. Új vallás: társadalmi igazságosság, identitáspolitika, interszekcionalitás (7). „Nyugdíjas Szent György”: sárkányok ellen akar harcolni, de azok nincsenek (16). De Don Quijote is szóba jöhetne.
Eljön az a pont a megalázásban, ahol a többségi csoportok ugyanazokba a játszmákba kezdenek, amelyek olyan jól működtek a kisebbségek számára (18). A dogmatikus és bosszúvágyó liberalizmus egy ponton az egész liberális éra aláásásával és lerombolásával fenyeget (311)
Foucault: nem bölcs dolog bármiféle formális identitást építeni a szexuális identitásra (52). Majdnem az összes drámai vígjáték a férfiak nőkkel kapcsolatos értetlenségéről szól (69)
Mindent a hatalom szemszögéből vizsgálni: perverz dolog ennyire monomániás módon szemlélni az életet (77)
Az elmúlt évtizedek akadémiai szférájának legérdekesebb tulajdonsága: saját magán kívül szinte minden mást dekonstruálni kíván (78): a többszörös lebontás a szerves kultúrafejlődés gátja; az akadémiai szféra nagy része már nem az igazság felderítésén, kutatásán és terjesztésén dolgozik (85). A társadalmi igazságosság művelői: könyvtárnyi olvashatatlan szövegkorpuszt hoztak létre; a bikkfanyelv (katasztrofális nyelv) megértésének kudarca a hallgató hibája (87)
A nő nyugodtan lehet szexi és érzéki, de nem lehet szexuális tárggyá tenni. Szexi, de nem szexualizált (111). Az interszekcionális késztetés jóval inkább politikai projekt, mintsem tudományos diszciplína (125)
Campushisztériák: nem biztonságos tér (179), az egyet nem értés nem egyenlő az elnyomással, az érvelés nem egyenlő a támadással, a szavak nem egyenlők az erőszakkal (182), az egyetem az aktivistakarrier kezdőpontja (185), kulturális tolvajlás, kisajátítás (197)
Az előadó vagy színész rasszbéli jellemzői a legfontosabbak szereposztáskor (192). A származásról való beszéd nehézsége (212)
Lehetetlen dekódolni a beszéd tartalma kapcsán egyidejűleg alkalmazott sztenderdeket, mivel maga a beszéd lett lényegtelen. (218)
Az antirasszizmus keresése során az antirasszisták újra a rasszizmushoz folyamodtak. (225)
Az emberek nem teljesen egyenlők… nem egyenlően szépek, tehetségesek, erősek, érzékenyek, gazdagok… (225) Napjaink hittétele, hogy mindenki egyenlő, a rassz, a nem és rengeteg minden más pusztán társadalmi konstrukció, és hogy… bárki azzá válhat, amivé csak akar, hogy az élet teljes egészében a környezetről, lehetőségekről és privilégiumokról szól. (231)
A kommunikációs forradalom megteremtette a tömegtéboly feltételeit (147); új technológia: rövid távon felül-, hosszú távon alulbecsülik a hatásukat; a közösségi média eltörölte a nyilvános és a magánnyelv között húzódó határvonalat (149). Valóban, egy személy életének a rá legrosszabb fényt vető dolgai azok, amelyek az internet népét érdeklik. (237); A megbocsátás egyik része a felejtés, ám az internet sosem felejt (238); A világ válaszok nélküli végtelen problémákat generál (239); Az internet amellett, hogy segít az emlékezésben, a múltat egyfajta furcsa, mindentudó nézőpontból teszi láthatóvá; a lezárt dolgokat újra fel lehet nyitni (241); A múlt megbocsátással való szemlélése egyúttal azt is feltételezi, hogy nekünk is megbocsátsanak – vagy legalábbis megértsenek minket (242-243)
Transzkérdés: társadalmi igény és üzleti lehetőségek, túldiagnosztizálás, túlkezelés (294, 298)
Megoldások?
A történelem férfi elnyomásként és női áldozatiságként való feminista ábrázolása a tények durva eltorzítása (325). Robert Conquest: mindenki konzervatív annak kapcsán, amit a legjobban ismer (291) Nem jobb vajon a szeretet és megbocsátás szellemében gondolkodnunk az anyaságról, mint a kapzsiság és a sértettség végtelen regiszterében? (327). A sztoicizmus és hősiesség helyett az áldozati lét vált kultúránk lelkesen közzétett, sőt keresett magatartásává (336). A személyes találkozás hiánya és ennek felesleges mivolta arra sarkalja az embereket, hogy teljesen beássák magukat álláspontjukba (és attitűdjükbe)… (338) A látszólagos ellenfelek kapcsán gyakorolt nagylelkűségre való hajlamosság az első lépés lehet a tébolyból kivezető úton (339), Az embereket életük egyszerűsítésére kellene felszólítani, és arra, hogy ne vezessék félre magukat azáltal, hogy életüket olyan elméletre teszik fel, amely nem ad válaszokat, nem fogalmaz meg előrejelzéseket és könnyen meghamisítható (342)
(Alexandra, Pécs, 2020. 384 old.)
Itt hozzászólhat!
