• Ahol és amikor az emberek állandóan kis csoportokban élnek és nem érintkeznek másokkal, sok nyelv jelenik meg. 33.
  • Attila hunjai, Dzsingisz kán tatárjai nem tudták elterjeszteni a nyelvüket. 49.
  • Az erős államoknak többnyire domináns nyelvünk is van… A nyelv függ az államtól, az állam pedig függ a nyelvtől. 67.
  • Minden nyelv anyanyelve valamely embercsoportnak, és az anyanyelv minden ember önazonosságának fontos része. 82.
  • A Római Birodalom kettéválásának egyik oka… az lehetett, hogy a birodalom nyugati és keleti felében más volt a közigazgatás nyelve. 88. A latinban nem léteztek nyelvjárási különbségek, mivel a nyelv írott formája is a Rómában beszélt nyelven alapult. 97. A latinban a birodalom fennállásának idején alig, vagy egyáltalán nem mutatkoztak nyelvjárási különbségek, addig alig néhány évszázad alatt regionális, illetve helyi dialektusok sokasága fejlődött ki. 106.
  • A latin – ismereteink szerint – nem sokat változott. 99.
  • A nyelv folyamatos közösségi alkotás, amelynek megteremtésében emberek milliói vesznek részt. Az ő élményeik és gondolataik lenyomatát őrzni a nyelv, amely, ha eltűnik, visszavonhatatlan veszteség. 103.
  • A létező világ jelenségeit a görög és a latin alapokon álló szókincs szemüvegén át figyeljük és különböztetjük meg. 112.
  • Dante áttekinti, milyen nyelveket beszélnek Itália különböző részein… ez a legelső dialektológiai munka… 125.
  • Az újlatin és a germán nyelvek közötti határvonal is nagyjából a (Rajna) folyó vonalát követi. 135.
  • Az angol nyelv alkalmazkodott az európai kulturális örökséghez, ezerszámra magába olvasztva más nyelvek szavait, azóta pedig maga is részt vesz e hagyaték máig tartó gyarapításában és ápolásában. 160.
  • Az új nemzeti nyelvek nem spontán módon keletkeztek, tervszerű munkával alkották meg őket. 169.
  • A nyelv az irodalom segítségével válhatott az emberi kommunikáció tökéletesen megfelelő eszközévé. 176.
  • A legsikeresebb nyelvek valamely államok nyelvei. Pozícióikat nemzeti nyelvekként vívták ki. 179.
  • Dél-Amerika.. területén még ma is körülbelül háromszázötven amerikai indián nyelvet használnak, az 1500 körül beszélt nyelvek többsége bizonyosan eltűnt mára. Csak Brazíliában több száz nyelvet beszélhettek. 187.
  • Szinte bizonyos, hogy az írás művészetét legalább kétszer találták ki az emberek – egymástól teljesen függetlenül. 189.
  • A spanyol nyelv amerikai térhódítása alighanem a világtörténelem legnagyobb nyelvi változása. 190.
  • Európában… körülbelül harminc nemzeti nyelvet használnak, míg Amerikában gyakorlatilag hármat, miközben pedig a népesség nagysága körülbelül azonos. 195.
  • A kreol nyelvek az angol és a francia jövőbeli alakját jeleznék előre. 212.
  • Minden emberi lénynek alapvető igénye, hogy legyen egy olyan első nyelve, amelyet családja és barátai szűk körében használ, és amely fontos a személyiségének. 214.
  • Az a norvég megoldás, amely engedte két egyenjogú nyelv létezését, azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a nyelv kettéválik, két nemzet, két állam jön létre. 222.
  • Európában alig néhány tucat kis nyelv maradt, a világ többi részéhez képest szinte semmi… Afrikában más a helyzet. A kontinensen beszélt talán kétezer nyelv többsége minden vonatkozásban kicsinek számít. 241.
  • A nyelvészek és az antropológusok rájöttek, hogy mi folyik a világban, és kellőképpen felháborítja őket az a tény, hogy százával tűnnek el a nyelvek. Hiszen minden nyelv egy kultúra produktuma, amelyet számos nemzedék tapasztalata és kreativitása formált.  247.
  • A kisebbségi nyelvek beszélőinek meg kellett tanulniuk a többségi nyelvet, a többségi nyelvet beszélők azonban nem tanulták meg a kisebbség nyelvét. A legtöbb ember, csak egy nyelvet tudott. 250.
  • Minden nyelv valamely kultúra kifejeződése, illetve testet öltése. 258.
  • A nyelvek tömeges halála ellen szól az a tény, hogy ma az emberek nagyon ragaszkodnak anyanyelvükhöz, és meg akarják őrizni azt, illetve azt akarják, hogy új életre keljen. 267.
  • Az ember akkor vált emberré, amikor elkezdett úgy beszélni, ahogy mi beszélünk. És ha már nem beszél úgy, akkor nem ember többé. 279.

Tore Janson: Beszélj! HVG Könyvek, Budapest, 2003. 286 old.

Itt hozzászólhat!

Megosztás