Drámai prolog a magyar színművészet százesztendős örömnapjára (1890). Bár a címe szállóigévé vált, csak 1890-ben játszották párszor a Nemzetiben, Győrben és Kolozsvárt, azóta nem. (Jókai Mór: Drámák 1888–1896, Akadémiai, Bp. 1974.)
KAZINCZY: …a magyar nemes már nem beszél / Apáinak szép zengő nyelvén, / De egy holt idegen nyelvet kalatyol, / Azon darál tanácskozásiban / Országgyülés, törvényszék termiben. / Saját nyelvét elgyomosítja véle. / Ez a magyar nemzetnek halála. / Amit török, tatár belőlünk fenhagyott, / Azt elpusztítjuk mink saját magunk. / Nyelvében él a nemzet. … Emeljünk, a mint hajdan várakat – / A tudomány és művészet menhelyéül / Akadémiát és theatrumot…
Itt hozzászólhat!
