Emeletmagas falak, tetején szögesdrót, a többlépcsős beléptetés, benn már vár bennünket az igazgató asszony: anyanyelvi játékot hoztunk a bentlévőknek. Vasárnap délelőtt van, két csoport (24 fő) jön, fehér pólóban és fekete nadrágban, hátratett kézzel, csöndesen, fegyelmezetten. Történelmi előadással kezdünk, mondjatok történelmi személyiségeket, előkerült Attila, Árpád, II. Lajos, Mátyás (többször is), kivétel nélkül magyarok. Jó indulás. A második előadás természeti és emberi szimmetriajelenségeket mutat be – képekben. Eddig már 26 alkalommal tapasztaltunk, hogy a nyelvi játék mennyire megragadja a résztvevőket, nem tudtuk, hogy itt mire számítsunk. Kezdjük a csapatnévvel. Mi lesz a nevetek? Nem tudjuk… Jó, legyen, akkor a ti nevetek ez. A másik csoport: Mi tudjuk. A harmadik csoport azt mondja, még gondolkodunk, akkor legyetek ti a Gondolkodók, a negyedik csapat a történelmi előadásra utalva: Történelem. Pillanatok alatt fölveszik a ritmust, összehajolnak, halkan-hangosan találgatják a megoldásokat, a csapatokból egy-egy fő papírra jegyzi. Egy-egy megoldást hangosan mondanak és kacsintanak: rossz megoldás, a másik csapatot akarják megtéveszteni. Szinte mindegyik feladatot jól oldják meg: az eszperentévé torzított szólásokat, a kutyára cserélt állatos szólásokat, az anagrammákat (Radnóti Miklós nevét nem tudják kitalálni, mesélek nekik Radnótiról), és a tájszavak is elég jól mennek. Néha kérnek egy kis segítséget. 12–21 évesek vannak itt. Előzetesek, javítósok, utógondozottak. Egyíetlenegy fiú néz csak furcsán, magányosan, talán sértődötten, senkinek nem kommunikál. Azt mondják a nevelők, jobb is, mert ha megszólal… Az intézetben ebédelünk, majd megmutatják a körleteket, tanulószobákat – itt egyetlen óráról sincs hiányzás. Hétfőn van büfé, amikor a zsebpénzükből vásárolhatnak valamit. Ha csokit vesznek, három napig nem lehet velük bírni. A nevelő szobájában van mindenkinek egy doboza, abban van az élelmiszer. Menő szakmákat (festő, szakács), persze sok a gond, itt a kis sikernek is örülni kell (hogy pár év múlva a villamoson bemutatja egy-egy fiú a feleségét, gyerekét), és többnyire elég megmutatni az elkülönítő (gumiterem) bejáratát… A legnagyobb baj a család problémája vagy hiánya. Nagy jutalom, ha valaki már elhagyhatja a zárt területet, és kinn az utcán söpörhet. Az épületre egyébként kikerült: Tiszta udvar, rendes ház.
Itt hozzászólhat!