Molnár Ferenc: Liliom

„A rossz fiúk vonzók” hallottam egyszer. Liliom vásári kikiáltó szabad és boldog, de megérinti a szerelem Juli, a cselédlány felől és iránt; de nem tud felelős férj lenni; fájdalmában megüti szerelmét. Akinek persze fáj, de tagadja, mert szereti Liliomot. Liliom tökéletlen rablás miatt öngyilkos lesz (ennek filmes bejátszása drámai hatású), a mennyországban javulásra biztatják, s egyszer még vissza is jöhet a kislányát meglátogatni, de akkor már hiába, véletlenül megüti a gyerek kezét. Ismét üt. A kislány azt mondja: érdekes, mert nem fáj. Összetett érzelmek irányította cselekvés, azaz itt cselekvésképtelenség: kilépni a gyermekkorból, elköteleződni, jól szeretni, felelősséget vállalni, jövőt tervezni, legyőzni a démonokat, a jó úton maradni, esetleg fejlődni. Liliom naiv gyerek marad, aki még a mennyországban is képtelen a megjavulásra. Egyetlen tiszta érzelme van: a születendő gyermek iránti boldogság. A dráma humorosan indul, Hugó Hugóu diftongusos ejtésén mindenki derül (nem korrekt ma már, de egy vígjátékban elfogadom; van még egy érdekes beszólás: „ne félj, kicsi”), majd lassan sötét tónusúra vált a darab. Az élet felhőtlenül kezdődik, mondhatni vidáman, és rajtunk áll, hogy mi marad ebből, hogy esetleg eluralkodnak a démonaink. Száz évvel később, azaz ma mindent ural az infantilizmus és a juvenalizmus (utóbbi elég terhelt szó, alapjelentésében használom); ha ma írnák, talán még a születendő gyermek iránti boldogság és némi felelősségérzet sem jelenne meg. Mi marad, ha ezt is meghaladta a kor? – Nagy ötlet a körhintából átalakuló díszlet. A mennyországi helytartó (Rubold Ödön) körbejár, figyel, hiszen egyszer mindenkinek számot kell vetnie tetteivel. Bordás Rolandra (Liliom) nagyon illik ez a szerep. Tóth Auguszta (Muskátné), aki szereti, „tartja” és vissza akarja hódítani Liliomot, szintén. Sajnos, nem mindig érteni a szöveget, s van amikor a mikrofonos erősítéssel a rikácsoló hang fülsértő. De a darabot látni kell, és gondolkodni kell, ameddig van remény. (Nemzeti Színház, r. Fejes Szabolcs e. h., dramaturg: Szalánczi Ágota e. h., jó érzés, hogy én is tanítottam, bemutató: 2025. márc. 21.)