Detektívregénybe oltott filozófiai regény. Szunyoghy elmeséli egy hajón az életét: kudarcok, tragédiák, mindig újrakezdés, most éppen Amerikába tart. Hallgatja egy nyomozó, aki azt hiszi, hogy valami szörnyűséget követett el, és le fogja leplezni. Szunyoghy filozófiája: élni kell és nem fantáziálni, túlgondolni. Élni egyszerűen, mint a növények, állatok. Úgysincs magyarázat. S hogy mi az ő Miatyánkja?
- Fantázia: Akkor a fantázia elborul. Az akaratot nem fékezik még értelmi megfontolások (= beszűkült tudatállapot) 274, A fantázia terhe… a maguk-megölői: nem az életük terhe volt nehéz, hanem a fantáziájuk terhe… Mozigép, amely az agyunkban játszik… Annak a képeit nem bírjuk el 277, Reggel az értelem az úr, este a fantázia. A színházak órája ezért esti… A szerelmesek órái se délelőttiek. A kísértetek éjjel láthatók… 333, A fantáziánktól kell menekülnünk. De hát ugye azt is magunkkal hordozzuk?… Az szakadozik le rólunk mentül tovább, mentül messzebbre megyünk a fájdalmunk helyétől… 353, summák summája, hogy az élet csak azoknak valami, akik nem tudják, hogy mi. Semmi se ér semmit! Csak a fantáziánk hazudja értéknek. Minek éljek? 381, Gonosztól helyett imádkozza: fantáziámtól… csak a fantázia szomorkodik.. A fantáziámat akkor se hagyhatom idekinn: velem jön az ebédlőbe is… 451
- Életerő: Az élet becsének az érzete… A Teremtő láthatatlan erős fonállal köti a mi lelkünket is az élet fájához 380, nem keresi a gödörig magavesztét, akiben életerő buzog 295, Valami különös szép törvény az Istennek földi rendjében, hogy minden szerencsétlenségünkből valami jó fakad. Minden keserűségünkből valami édesség. Minden könnycseppünkből valami boldogság. Minden szenvedés gyöngyöt teremt. Néha mindjárt is. 297, Nem te gyújtottad meg a gyertyádat, nem neked szabad eloltanod 359, Földművelő ember nincs az ideggyógyító szanatóriumokban 364, kijussak valahogy abból a fekete örvényből, amelynek közepén hívó kézzel lebeg a Halál 369, Miért él a hangya? Miért él a veréb? A ló? A kutya? Ki tudhatja? Csak annyi bizonyos, hogy egyik sem a halálra gondol, hanem hogy éljen 371, Mért élek? Mért éljek? 374, A párját vagy gyermekét vesztett embernek a sebét maga az idő hegeszti be. Minden bút ki lehet heverni, minden bajból ki lehet mászni, evickélni 374
- Boldogság: A gyermek boldog. Csak a gyermek tud boldog lenni 335, A danoló ember boldog ember… a vonatok harmadik osztályú utasai között… kevesebb a magagyilkosa, mint az első osztályúak között… Ki szereti legjobban az életét? … Mindenki, aki szeret valakit, vagy több valakit… 384, Minden foglalkozás boldogít… A szeretet boldogít… A szeretet magyarázza meg a művészi lelkeket is. Szeret valami művészetet: hangszert, ecsetet, írótollat 385
- Másfél millió magyar él odakint szétszórtan, s egyetlenegy olyan egyesületük sincs, amelyik azon dolgozna, hogy a magyarság el ne veszítse a szívéből a Szózatot… Haza kell egyszer térniük, mint a darvaknak. 454, De ha rendjén a konyha, rendjén a ház is: vidáman tekintünk ki az ablakon: van élet kint is. A magyar nemzet is él. Él és virágozni fog. 455
- Mindenkinek kell szeretnie valakit. Aki nem szeret senkit, nem szeretheti magát sem. A Teremtő azért osztotta két nemre az emberiséget… A szeretet angyali ének az emberi szívben… 275
