- Harminchat éves már elmúltam… (Nem lenni vagy nem lenni) A kiindulópont. Egy színész, a Balaton szerelmese, közéleti költő. A szívucca című kötetének fő motívumai a város—vidék (Fonyód, Balatonszárszó), múlt—jelen, kultúra–kulturális süllyedés, értékvesztés–értékőrzés kettősségében feszülnek.
Oda és vissza: újra nyár lett és újra Balaton (szívucca) – Elköszönünk némán, ezer emlék, csobban a csönd már, / Vár benzingőzével a Város, meg kutyaszarral (Búcsú Fonyódtól)
Könnyen azonosítható vershelyzetek, olykor csak egy tragikus jel: a gyerekeknek szánt fonyódi almák / szétszóródtak a buszmegállóban (tiltott gyümölcs)
A gondolatok poénra, általánosításra, lételméleti síkra futnak:
- észrevétlen magunkra zártuk a huszadik századot… / A nagy körforgásban minden egy és örök, / remegnek a végtelenbe vetett versrögök (Lamentáció József Attila első sírhelyénél)
- csak rajtunk múlik, ami lehet, s elhullt szavaink teteméből zöld csönd ered. (Augusztusi alkony)
- Jobban, szebben, igazabbul kellene élni, / mert süllyednek napjaink, / mint kicsiny Atlantiszok, / s végül elborít mindent, végtelen tenger, / a ki nem mondott titok. (Halottak napja)
- értelmet nyer egy percre / miért azt hittem hogy éltem (Mariannak)
- itt élek hát a huszonegyedik században / bizonyos bizonytalanságban (szívucca)
Történelmek:
- pontosan ennyi négyzetméteren / zajlik a személyes történelem… / de nem nyugszanak még békében / sem a leöltek, sem aki ölt… (Ezerkilencszázötvenhat)
- váratlanul kikiáltották a köztársaságot, / a nép eltűnt a névből és azóta sem találod. (Taxisblokád)
- álmatlanul álmodik hazánk (Szárszón, márciusban)
- tarkómon csücsül a történelem (Fiume felett)
És magántörténelem: Osztályrész(M), feleség, gyermekek. Kétszer is megidéződik Berzsenyi (a költő kimondottan ezért dedikálta a könyvét):
Lenn a tó fél óra gyalog, nekünk nem
gond, a parton villa se kéne tényleg,
még ha pénzem lenne is annyi, jobb itt
szép faluszélen…
Csak te légy velem, Mariann, te drága,
és a kölcsön részleteit fizetni
tudjam én húsz évig időben és ne
jöjjön a dráma (Osztályrész(M))
- Ha a test eldurvult lélek, / a lélek megfinomult test, / lelked, mint égig szálló pára, / lebeg már mindig a Balaton felett. (Fonyódi képeslap Fodor Andrásnak)
Társadalmi kérdések, társadalmi elkötelezettség:
- sejtjeimben szétárad a digitális élmény (vizuális nyakörv)
- dől a hazugság-lúg ránk (vörösiszap)
- magába szippantott a csoda, / a születés elemi eksztázisa… (születésszimfónia)
- annyi vereség csapás / hétköznapi Mohácsok után / addig nőtt itt az öngyűlölet / hogy a férfiak cél nélkül lengenek… egygenerációs / családmodell! – mi több egyemberes! (egygenerációs)
- nem értettem akkor se igazán / mért és kik hagyták pusztulni / eddig a házakat utcát embereket (kezüket fogva)
- jelent-e ez még valami fontosat
- volt-e maradt-e bennünk valami közös / vagy csak robogunk tovább összezártan / a történelem végtelen alagútjában (a színész naplójából) (Lázár Balázs: szívucca. Holnap Kiadó, 2012)
