Teslásodás

Tesláról annyit tudtam, hogy szerb villamosmérnök, meg szalagos magnó. Most kicsit megismerkedtem a Magyarországon egyre nagyobb számban futó Tesla-autókkal is, megtudtam, annyira önvezetők, hogy nincs bennük index (de beszerelhető), és még automata sebességváltó sem, merthogy a Tesla tudja, hogy előre vagy hátra akarok menni. És magától „beparkol”. Ismerősöm ilyeneket mondott. Hazajöttem, látom, hogy házunk kerítése összetörve. A szomszéd Teslájával ment neki. Előre akart menni, de az autó valamiért teljes erővel önhatalmúlag hátramenetben nekiment a kerítésnek. Most javítják a kerítést és a Teslát. – Értem, hogy az ember mindig többet és többet akar. De éppen a műszaki szakemberek szabhatnának határt. Nincs szükség 200 km/h-nál gyorsabb autókra (mert sehol nem lehet ennél többel autózni), ahogy egy repülőgéptől sem várjuk el, hogy csak 10 km-t repüljön. Autóval kisebb távokra megyünk, repülővel nagyobbra. Szerintem „önvezető” autóra sincs szükség, mert az ember alapvetően szívesen vezet (én biztosan), aki nem akar vezetni, az béreljen autót és sofőrt, de létezik taxi, busz, vonat is. Kétezer kilométeres távon esetleg jól jönne az önvezetés, de ilyen távra ritkán megyünk autóval. A meglévő (nem önvezető) autók segítő funkcióit is alig használjuk ki. Ki az, aki a ráfutásjelzőre hagyatkozik? Mondjuk a tolatókamera jó dolog, de azért minden autós előbb-utóbb megtanulja a „beparkolást” is. A repülőkön talán hasznos az „önvezetés” (megvannak ennek hátulütői is, például, hogy a pilóták elkényelmesednek, és ha tényleg kell, nem tudnak jól reagálni), de ahhoz, hogy kisebb-nagyobb távokra autóval elmenjünk, azt hiszen, fölösleges. Mi lesz, ha az autók önvezetők lesznek? Ülünk az autóban, és bambán nézünk ki a szemünkből? – Ami ebből általánosítható, az az, hogy tudni kell a technológiát okosan használni, és nem szükséges mindig mindenre technológiai megoldást keresni.