Valahogy bejött a telefonomra egy kis videó (Kertészkedés minden szezonra, Facebook). Egy halk szavú, kedvesen beszélő fiatalember (Mészáros Zsolt) beszél a fákról. Olyan szeretettel, tudással, hogy nem tudtam tovább pörgetni a képeket. S mert végignéztem, már jött is a többi. „Itt vagyunk…” Folyékonyan, választékosan fogalmaz, sokkal inkább mesél a fákról, világos növénytani szakszavakkal, gazdag szókinccsel. Így csak az tud beszélni, aki nagyon belülről és mély elkötelezettséggel szól. Egy fa ága letört, megvizsgálja, elmagyarázza, hogy mit kell tudni róla. Megmutatja a metszést, elmagyarázza a fagyűrűket. Olykor rajzokat mellékel. Az egyik videókból megtudom, hogy a Margitszigeten növényismereti sétát vezet. A képek szerint sikeresen, érthetően nagy a rajongótábora. Egy lakótelepen éltek, ott voltak kedvenc fái, elköltöztek, akkor az egyik fa tetején az ágak száradni kezdtek, ki tudja miért (ő tudja vagy érzi). Egy mellette lévő juhar kiszáradt. Ezért nevelt egy kis magoncot, odaültette, visszajár, gondozza. Aki meghallgatja, attól kezdve észreveszi barátainkat, a fákat; és szeretni fogja őket. Mint kultúrakutató, pontosan tudom, hogy a természet része vagyunk, ezért mély kapcsolat fűz hozzá, és vannak, akik még nem felejtettek el beszélgetni a növényekkel és az állatokkal…
Bár természetbarát vagyok, egyszer velem is megtörtént, hogy kivágattam egy diófát. A diófa síró hangját mindig hallom. Azóta fáj, hogy megtettem; és igyekszem jóvá tenni. Már több fát is ültettem, de azt a diófát nem pótolja semmi…
2012-ben még így írtam a diófáról: https://www.balazsgeza.hu/?p=2151
2020-ban így sirattam el a fát: https://www.balazsgeza.hu/?p=10901
Itt írok az állatokkal való beszélgetésről: https://epa.oszk.hu/00100/00188/00092/pdf/EPA00188_magyar_nyelvor_2018_03_355-369.pdf
Karácsony Benő Napos oldal című regénye kapcsán írok a növényekhez és állatokhoz fűződő különlegesen érzékeny viszonyáról (biomorfizmus, elanifikáció – megszemélyesítés). Írásom címe (sajnos az interneten nem érhető el): Biomorfizmus (a természeti jelenségek és állatvilág humanizálása) Karácsony Benő Napos oldal című regényében. 249–262. In: Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális. Szerk.: Albu-Balogh Andrea, János Szabolcs, Verók Attila. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2020.
Itt hozzászólhat!
