Sánta Ferenc egy csúcsra jutott (mint kiderült, lezárult) életmű után a csöndet választotta.

Önmagamban kellett legyőznöm a reménytelenséget.

Ez nem hallgatás, hanem csönd. A hallgatás oppozíciót tételez föl, énbennem pedig oppozíció – a körülvevő világgal szemben – nem volt. Viszont vannak olyan dolgok, amelyekre sem magamnak, és következésképp az olvasónak sem tudtam volna választ adni.  (Győrffy Miklós interjúja, Új Tükör, 1986. 11. 23.)

Roska Tamás mondta egyszer: hiányzik a csend és a védett idő.

Sánta Ferenc: Isten a szekéren https://www.balazsgeza.hu/?p=12703

Roska Tamásról itt emlékeztem meg: https://www.balazsgeza.hu/?p=4613

Itt hozzászólhat!