„Érts szót a renddel. / A part csak angolul rész. / Magyarul tenger” (Filológia). Töröm a fejem, hogy a magyarban a part miért tenger. Talán azért, mert az anyanyelvben (mások szerint általában a magyar nyelvben) az asszociációk jóval nagyobb számban, „tengernyi” mennyiségben nyílnak meg előttünk. Egy korábbi Halmai-versből is visszhangzik: „fénylő / tenger víztelen parton” (Napba öltözött asszonynak). De talán Az egypartú folyó tanmeséje lehet a válasz:
- A tanítványok kérték, mesélje el az egypartú folyó legendáját. – A vak vándornak minden folyó egypartú – mondta a mester. – A megvilágosodottnak is – tette hozzá később. (Az egypartú folyó, 2023)
Ha pedig egypartú, akkor bizony akár tenger, óceán is lehet. De az is lehet, hogy az első Hamvai-kötetből előjövő, a nézőpontváltásra utaló sor a válasz: „„Hajónak part, partnak hajó?” / attól függ, ki, hogy ki akarja” (Neki mondom)
Kedvenc soraim:
- Lehántja az ember is / a sötétet magáról. / De ő a sötét, és a fényt hántotta le (Dűnékből álmot)
- Kezdetben volt az igen (Elfogadás)
- De az öröm katedrálisai / felépülnek mégis (Az öröm katedrálisai)
- A valóság szóföldte csúcsain (Fényeskedő)
- A hagyomány felszámolása / a hagyomány része (Djeva)
- Szavak Patyomkin-falvaiba húzódunk / a valóság robaja elől (A beszéd művészete)
- Egyedül veled vagyok egyetlen (Regulák)
- Megszólíttatunk, megérintetünk. / Ott kezdődik, hol állsz, a végtelen. (Mérték)
- Megszégyenül a reményben a rossz. / Mert rész szerint vagyunk katholikosz (Peregrinus)
- Anyanyelved is / azért van, hogy kimondhasd / az egyetemest (Egy nemzeti ünnepre – katholikosz kiáltvány)
- Daltól gyógyul, ha fáj a nyelv (Györgyöt a sárkány)
- Tudod, a világ ölelésből készül (Az angyal megtér minden pillanatban)
- Csak találom a szót, s továbbadom… Csak megtalál és továbbad a szó (Átabota)
(Részlet egy ma született hosszabb írásból: Egyetemes, bibliai úton. Halmai Tamás: Hány érintésből születik egy ország? Versek helyett versek. (Cédrus Művészeti Alapítvány, Bp., 2025).
Itt hozzászólhat!
