Egy felirattal kezdődik és egy rendőri hírrel zárul a regény, Gárdonyi városregénye: aggódás az emberi érzések (együttérzés, irgalmasság), a megtartó hagyományok visszaszorulásáért, az elidegenedésért, emberi arcunk elvesztéséért. Látlelete a város felszínes, talmi légköre, a rangkórság, a karrier, az üres fényűzés, a terjedő rossz szokások (kártyázás), a feltörekvő rétegek (politikus, orvos, újságíró) léha életmódja, és az elszegényedő emberek iránti közömbösség. Ebbe a világba csöppen bele a vidéki birtokát eladó Csurgó, aki magával hozza és őrzi a régi világ, a falu erkölcsét, eleinte csak csodálkozik, majd a maga módján igyekszik továbbra is helyesen élni, s amikor ez már nem megy, nem marad más hátra, mint… a kivonulás (Pasolini Teorémájának utolsó jelenete jut eszembe). A regény címe akár ez is lehetne, A pipa.., mert az öregúr pipájának jelképe végigvonul a regényen: majdnem elvész a vonaton, dugdossák, végül összetörik. A pipázó ember más, mint a szivarozó. Egy másik szál: a tekintetes – Csurgót mindig nagyságosnak szólítják, ő kijavítja: tekintetes. Csak tekintetes. És ezért több. Mert ember tud maradni. Az is szép jelkép, ahogy az öreg befogadja a szállást kereső méheket, a ház gondnoka, lakói pedig elüldözik őket.
- Úgy beszéltek az öregről, mint valami gyerekről. (73)
- az Isten elküldi az ő angyalát a szükség órájában (92)
- A falusi ember megszokta, hogy a felhőket vizsgálja, s hogy szüntelen nyitva legyen feje fölött az ég. (102)
- a vulkánok nehezen törnek ki, ha egyszer megöregszenek (108)
A történet fájdalmas szépsége, hogy olyan mélyre ás a szimbólumbokban, hogy az Antigonéig jutunk: „De hát bácsi… temetkezési vállalat-e a mi házunk?” Vagyis: kötelesek vagyunk-e eltemetni a halottat? Egy másik szál: a vagyonát gyermekének adó, szétosztó öregember – mint világirodalmi motívum. A fájdalmas regény utat akar mutatni: az elgépiesedő, elembertelenedő és elmagyartalanodó világban szükség van az emberi jóérzések újratanulására, az irgalomra, s ha kell: a prófétaságra. (Keller Péter nagyszerű, fölemelő gondolatokat fűz a regényhez, amelyet „bibliai alapúnak” tart, Jézus-követő, irgalomra, szeretetre figyelmező regénynek.)
(Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes. Szent István Társulat, Bp., 2019.160 old.)
Itt hozzászólhat!
