Senki nem tudja definiálni a pontos határt, ami a tananyag, a kiegészítő tananyag és az élet között húzódik. Ana, a magyartanárnő Rimbaud szimbolizmusát tanítja, becsukott szemmel elképzelteti a világot, és az óra végén ajánl egy filmet is Rimbaud-ról (és Verlaine-ről: a Teljes napfogyatkozást; egyébként Leonardo De Caprio a főszereplő). Amint ezt az egyik apa, éppen az érzékeny, verseket író, és magát kereső Viktor apja megtudja, botrányt csinál, följelenti a tanárnőt. Az ügy helyileg elintézhető lenne, de a tanárnő öntudatosan kiáll az igazáért, ekkor már az iskola érdekébeó igazgatónő is lepattan mellőle, fellebbvitel, nem adnak neki igazat. Egy papírdobozba rakja a tanáriban a holmiját, és otthagyja a iskolát. A film nyitva hagyja, hogy mi lesz Viktorral, akit nyilvánvalóan bánt apja hozzáállása és kedveli a tanárnőt, bár valamit sejtet, hogy az iskolai ünnepségen felvételről játsszák le a versét… Érzékeny és szép film Krasznahorkai Ágnes főszereplésével, Moldovai Katalin rendezésében, apró szemantikai megoldás, hogy egy pár évvel korábbi tordai eset alapján készült, s a filmet Romániában forgatták (romániai lakótelep, nagy szocialista tárgyalók, szupermarket román feliratokkal), de például magyar osztályzatokkal, alighanem minden tanárnak látnia kell.
Itt hozzászólhat!
ápr
1
